Itt-Hon

Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom. A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték.

A korábbi helyi határozat kiigazítására azért volt szükség, mert január elsejétől átlagosan 13,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak, a legkisebb járandóság így elérte az 1281 lejt, ezzel pedig sok idős személy átlépte azt a jövedelemhatárt, ami alatt megkaphatták a kedvezményt.

A hírt az érdekvédelmi szervezet osztotta meg a közösségi oldalán. A búcsúztatóban többek között azt írták: Tripon Ildikó elhivatottan és lelkiismeretesen végezte munkáját a megye magyar közösségéért.

„Aradon született, élt, munkálkodott és családja mellett elnökként odaadással és kitartással vezette 8 éven keresztül az Arad Megyei Nőszervezetet. Kiérdemelte az emberek bizalmát, mint pedagógus, megyei módszertanos és vezető óvónő. Mindig alázattal és empátiával szolgálta közösségünket” – olvasható róla.

A valamivel több mint 1500 lakosú, túlnyomó részt (közel 83,5 százalékban) magyarok lakta település volt az RMDSZ-es elöljáró szerint eddig Arad megye egyetlen közigazgatási egysége, amelyben nem voltak számozva vagy elnevezve az utcák (csak házszámok léteztek). „A törvény kötelez bennünket arra, hogy valamiképpen megkülönböztessük az utcákat. A helybeliek a dűlőnevek és különböző falurészek szerint tudták, ki, hol lakik, de hivatalossá is kellett ezt tenni.

A Kölcsey Egyesület a tágabb értelemben vett erdélyi magyarság egyik legpatinásabb közművelődési egyesülete, már 1882-ben – korát megelőzve – megemlékezett a Himnusz születésének dátumáról, január 22-én. A kommunizmusban betiltott, majd az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Kölcsey Egyesület húsz éve, 2004-ben adta át először a Kölcsey-díjat, amelyet olyan személyiség vagy intézmény kaphat, aki tevékenységével az aradi magyar szellemi életet gyarapítja.

Az általános gazdasági nehézségek hátrányosan érintik a civil szférát, különösen a nemzetiségi non profit egyesületek érzik a nehézségeket, mint amilyen az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány.

Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában elmondta: kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni. „Kétharmaddal még a kanyarban sem vagyunk, (.) nekünk a leadott szavazatok 90 százalékára van szükségünk” – húzta alá.

A hírt az önkormányzat alárendeltségébe tartozó szociálisügyi igazgatóság vezetője, Oana Pârvulescu közölte a nyilvánossággal csütörtökön.

Nagy Etelka húsz évig vezette az intézményt, a nevéhez fűződik a HIV-fertőzött kiskorúak központjának és a hajléktalanok éjjeli menedékének a létrehozása. Fontosnak tartotta az állami gondozásból kikerült fiatalok pályakezdésének egyengetését, a rászorulók közétkeztetésének megszervezését, az egyedülálló idősek gondozását.

A résztvevők táblákat tartottak a magasba a következő feliratokkal: „Ne űzzetek csúfot az orvosokból!”, „Tisztességes jövedelmet akarunk!”, „Ne tegyétek tönkre a háziorvosi rendszert!”

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által múlt héten közvitára bocsátott dokumentum szerint az egészségügyi alapellátásban a fejkvótát 7,7 lejben, a szolgáltatásokért járó pont értékét 6,2 lejben, a járóbeteg-szakellátásban pedig 3,3 lejben szabták meg.

Köztük az aradi Csiky Gergely Főgimnázium 10. osztályos tanulóját, Budacsek Tímeát is, aki tavaly a 29. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen lett első, akkor még kilencedikesként. Tímea eredményére az egész aradi magyar közösség büszke lehet, mert Arad megyéből ő az egyetlen diák, aki nemzetközi tantárgyversenyt nyert a múlt évben, még a román – úgynevezett elitiskolák – tanulói sem értek el ilyen kiemelkedő eredményt.