Ilie Bolojan miniszterelnök a parlament két háza előtt mondott beszédet | Fotó: gov.ro
A bírák és az ügyészek korkedvezményes nyugdíjazása kivezetésének és a nyugdíj csökkentésének szükségességéről nincs vita a kormányoldal és ellenzék között, és az ellenzéki pártok jelezték, hogy nem fogják bizalmatlansági indítvány beterjesztésével hátráltatni a reformot.
A korábbi hasonló kezdeményezések hatályba lépését mindig maguk az érintettek, az igazságszolgáltatás szervei akadályozták meg. A négypárti Bolojan-kormány szeptemberben már beterjesztett a parlament elé egy olyan törvénytervezetet, amelynek hatályba lépése esetén
a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedne (a jelenlegi 48-ról) és utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.
A tervezet ellen azonban a legfelsőbb bíróság (ICCJ) alkotmányossági óvást emelt arra hivatkozva, hogy a bírói nyugdíjak megnyirbálása az igazságszolgáltatás függetlenségét sértené. Az alkotmánybíróság, amelynek tagjait szintén hátrányosan érintené a nyugdíjreform, október 20-án alkotmánysértőnek minősítette a tervezetet, döntését azonban nem tartalmi hibákkal indokolta, hanem formai okokra hivatkozott. A testület akkor azt kifogásolta, hogy a kormány nem várta meg az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének, a Legfőbb Bírói Tanácsnak (CSM) a véleményezését.
A négypárti koalíciós kormányt vezető Ilie Bolojan liberális kormányfőt a kormányban részt vevő Szociáldemokrata Párt (PSD) arról próbálta meggyőzni, hogy tegyen engedményeket a bíráknak és ügyészeknek, Nicușor Dan államfő pedig megpróbált közvetíteni is a kormánypártok és a CSM között – nem sok sikerrel.
A most benyújtott tervezet annyiban különbözik a szeptemberi változattól, hogy 10-ről 15 évre nyújtaná a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetésének időszakát, vagyis a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára minden évben egy évvel emelkedne.
Parlamenti beszédében Bolojan rámutatott: a jogszabály az utóbbi években felhalmozott „igazságtalanságot” próbálja egyrészt megszüntetni, tekintettel arra, hogy
„egyetlen civilizált ország sincs”, ahol 48 év a nyugdíjkorhatár, és az öregkori járandóság sehol sem ugyanakkora, mint az utolsó fizetés.
Másfelől a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt is korrekcióra van szükség, mert Románia utolsó előtti helyen van Európában az aktív korosztály foglalkoztatottsága tekintetében. Példaként a kormányfő azt hozta fel, hogy Romániában a 55–64 éves korosztály alig 53 százalékának van munkaszerződése.
A kormány most a CSM – elutasító – véleményezését megvárva terjesztette a parlament elé a tervezetet, amely elvileg három napon belül hatályba léphet, ha nem bukik meg a kormány. A legfelsőbb bíróság azonban ezúttal is arra készül, hogy alkotmányossági óvást emel.
Kik kapnak még speciális nyugdíjat?
Romániában a bírák és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan speciális – nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett – járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.
Az ország évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós forrásokat.
