A munkaügyi minisztérium a törvénytervezet egyik kidolgozója | Illusztráció: a tárca Facebook-oldala
A jogszabályjavaslat szerint a bértábla 12 fizetési fokozatból áll majd, és mindegyik fokozathoz egy-egy szorzósáv tartozik. Eszerint:
- az 1-es fizetési fokozatban a legalacsonyabb szorzószám 1, a legmagasabb 1,19;
- a 2-es fokozatban 1,20 és 1,34;
- a 3-asban 1,35 és 1,49;
- a 4-esben 1,50 és 1,64;
- az 5-ösben 1,65 és 1,83;
- a 6-osban 1,84 és 2,09;
- a 7-esben 2,10 és 2,39;
- a 8-asban 2,40 és 3,29;
- a 9-esben 3,30 és 4,19;
- a 10-esben 4,20 és 5,59;
- a 11-esben 5,60 és 6,49;
- a 12-esben 6,50 és 8 között alakul.
A munkaügyi és a pénzügyminisztérium közösen dolgozza ki és terjeszti elő a munkakörök, fizetési osztályok és fokozatok szerinti besorolások, hierarchiák és bérszintek frissítéséhez szükséges jogszabálytervezeteket. A tervezet szerint a következő évben alkalmazandó referenciaértékre a munkaügyi és a pénzügyminisztérium tesz javaslatot minden év első felében. Az összeget kormányhatározat rögzíti a személyi kiadások éves keretének figyelembevételével – írta az Agerpres.
A referenciaértéket úgy kell megállapítani, hogy a személyi kiadások éves növekedése ne haladja meg a GDP-növekedés ütemét. Utóbbi mutatót a költségvetés kidolgozásánál figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés határozza meg. A referenciaérték akkor sem módosul, ha év közben romlik a GDP-előrejelzés. A törvény 2027. január 1-jén lépne hatályba.
A közalkalmazottak 56 százaléka jövőre béremelésre számíthat
Átmeneti bérkülönbözetre lesznek jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek az új bértörvény alkalmazása után csökkenne a fizetésük. Az összeget havonta folyósítják 2031. december 31-ig. A bérkülönbözet addig jár, amíg a közalkalmazott ugyanabban a munkakörben, azonos feltételek mellett dolgozik. A tervezet szerint az átmeneti bérkülönbözet kiszámításánál nem veszik figyelembe az uniós forrásból finanszírozott projektekben végzett tevékenységhez kapcsolódó jövedelmeket.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az új bértörvény alkalmazása után egyetlen közalkalmazottnak sem csökken a fizetése, 56 százalékuk pedig béremelésre számíthat.
Példaként elmagyarázta: ha valaki jelenleg 12 100 lejt keres, az új törvény szerint pedig 11 000 lejre lenne jogosult, akkor az 1100 lejes különbözetet egyéni kompenzáció formájában kapja meg.
Eltörlik a jelenlegi pótlékok több mint felét
Az új közalkalmazotti bértörvény eltörli a jelenlegi pótlékok több mint felét – tette hozzá Pîslaru. Elmondta, hogy a közszféra egyik nagy problémáját a méltánytalanságok jelentik, mert az emberek nemcsak a saját fizetésükre figyelnek, hanem arra is, hogy mennyit keresnek a velük azonos beosztásban dolgozók. Az eltéréseket sok esetben a pótlékok okozzák.
Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete Pîslaru szerint eltöröl a jelenlegi 151 pótlék közül 87-et, tehát közel 57 százalékkal csökken a számuk.
A tárcavezető elmondta, hogy jogszabályjavaslat szerint a pótlékok nem haladhatják meg az intézmények bérkeretének 20 százalékát. A teljesítménypótlékot az alapfizetés 10-20 százalékában szabja meg a tervezet, amely arról is rendelkezik, hogy a rendkívüli teljesítményért járó bónuszt az alkalmazottak legfeljebb 30 százaléka kaphatja meg – magyarázta az ügyvivő miniszter.
Dragoș Pîslaru azt is elmondta, hogy a tervek szerint 2027. január 1-től életbe lépő törvény öt évig nem módosítható. A jelenleg érvényben levő 2017/153-as törvényt az elfogadásától 2022 októberéig 43 alkalommal módosították vagy egészítették ki – emlékeztetett. Az új közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelyet hamarosan a parlament elé terjesztenek.
A túlóráért és a munkaszüneti napon végzett munkáért szabadidő és bizonyos feltételek mellett bérpótlék is jár
A túlórát és a munkaszüneti napon végzett munkát a teljesítést követő 60 naptári napon belül kiadott szabadidővel kell kompenzálni, bizonyos feltételek mellett azonban bérpótlék is jár érte – olvasható a tervezetben. A jogszabályjavaslat szerint, ha a 60 napon belül nem lehetséges a szabadidő kiadása, akkor a közalkalmazott a következő hónapban az alapbér 75 százalékának megfelelő bérpótlékban részesül a munkanapokon ledolgozott többletórákért. A munkaszüneti napon ledolgozott többletórákért ebben az esetben az alapbér 100 százalékának megfelelő bérpótlék jár.
A túlóra csak akkor fizethető ki, ha a túlórázásra a közalkalmazott felettese írásban utasítást adott.
A túlórák száma egy évben nem haladhatja meg a 360-at, és csak akkor lehet 180-nál nagyobb, ha ehhez a szakszervezetek is hozzájárulnak. A 22 és 6 óra közötti munkavégzés esetén az ebben az idősávban ledolgozott órákért az alapbér 25 százalékának megfelelő éjszakai bérpótlékra jogosult a közalkalmazott, feltéve, hogy legalább három órát dolgozik éjszaka.
Az uniós forrásból finanszírozott projektekért járó pótlék az alapbér legfeljebb 40 százaléka lehet
A tervezet szerint az európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításában részt vevő közalkalmazottak az alapbérük legfeljebb 40 százalékának megfelelő pótlékban részesülhetnek, függetlenül attól, hogy hány projektben vesznek részt. A pótlék összegét az egyes projektekre ténylegesen fordított munkaidő és a megvalósításuk előrehaladásának arányában állapítják meg. Az európai uniós forrásból finanszírozott projekteket megvalósító intézményvezetők az alapbérük legfeljebb 20 százalékának megfelelő pótlékra jogosultak.
A tervezet azt is előírja, hogy az intézményvezetők negyedévente, félévente vagy évente prémiumot oszthatnak azoknak az alkalmazottaknak, akik kiemelkedő eredményt értek el, különleges feladatokat láttak el, rendkívüli munkát végeztek, vagy a munkaterhelésük jelentősen meghaladta az optimális szintet. Az egy naptári évben kifizetett prémiumok együttes összege nem haladhatja meg az előirányzott bérköltség 4 százalékát. Az egyéni prémium az alapbér 10 és 20 százaléka közötti összeg.
