A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek – titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők – írja az MTI.
A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség
– mondta Baka András köztársasági elnökké választása után tartott beszédében kedden a parlamentben. A megválasztott államfő úgy fogalmazott: az Országgyűlés határozata a megválasztásáról nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom, váratlan, zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt számára a jelölés is.
Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.
Fidesz: ez a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontja
A köztársasági elnök keddi megválasztása a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontja – közölte a Fidesz-frakció az MTI-vel, jelezve: a Fidesz és a KDNP képviselői a választásban és beiktatáson nem vesznek részt.
Azt írták: Sulyok Tamás megbízatását a Tisza „önkényesen és illegitim módon szüntette meg”, ezért az új államfő megválasztása szintén illegitim. A Fidesz és a KDNP frakciója a keddi eljáráshoz „nem asszisztál, a választásban és beiktatáson nem veszünk részt” – emelték ki.
Úgy fogalmaztak, az eljárás a Tisza „épülő önkényének újabb állomása”, a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontja. Baka András személyében is alkalmatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítse, megválasztása nemcsak illegitim, hanem 1956 örökségének és a 2006-os rendőri brutalitás áldozatainak súlyos megcsúfolása – értékeltek a közleményben.


