Minden szentnek maga felé hajlik a keze – az alkotmánybíráké is | Illusztráció: ccr.ro
A jogszabályjavaslatról szeptember elején a legfelsőbb bíróság kért előzetes normakontrollt az alkotmánybíróságtól. A testület két alkalommal – szeptember 24-én és október 8-án – elhalasztotta a döntést a beadványról.
A legfelsőbb bíróság érvei szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembe megy „nem kevesebb mint 37” korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.
A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri.
A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a miniszterelnök, aki szerint így is „jelentős összegű” lesz a bírák és ügyészek nyugdíja.
Az alkotmánybíróság döntése érzékenyen érinti a kormányt, amely a 9 százalékot meghaladó költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedések egyikeként döntött a bírák és ügyészek nyugdíjkedvezményeinek megszüntetéséről.
