A legtöbb allergiás beteg a parlagfűtől szenved

parlagfű

A parlagfű közegészségügyi veszélyforrás | Fotó: Aradi Helyi Rendőrség

Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház allergológiai rendelőjében a panaszosok mintegy 80 százalékát a parlagfű-virágzásra allergiásan reagálók teszik ki.

A parlagfű pollenkoncentrációja szeptemberben tetőzik, de az enyhe tél és a korai tavasz miatt idén már augusztus végén „berobbant” a gyomnövény virágzása, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott. Az orvosok arra számítanak, hogy a következő hetekben még többen fordulnak majd a szakemberekhez.

Camelia Ciacli, a megyei kórház ambuláns allergológiai rendelőjének vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: „A parlagfű augusztus második felétől október elejéig virágzik intenzíven. Bár az allergia bármely életkorban kialakulhat, leggyakrabban a fiatalokat érinti. Fontos tudni, hogy az allergia akkor is megjelenhet, ha korábban nem okozott gondot ez a növény.”

Az orvos szerint a tünetek gyakran megtévesztők, és náthára emlékeztetnek: tüsszögés, orrdugulás, vizes orrváladék, könnyezés.

Ezeket a panaszokat jelzik leggyakrabban a betegek, akik közül sokan nem is sejtik, hogy allergiás reakcióval állnak szemben. „Az allergiás megbetegedés krónikus állapot, amely jelentősen rontja az életminőséget. Ha nem kezelik megfelelően, akár szövődményekhez is vezethet – például szinuszgyulladáshoz vagy asztmához” – hangsúlyozta az aradi szakorvos. A statisztikák szerint Romániában több mint 2,5 millió ember szenved a parlagfűpollentől.

  • A parlagfű az őszirózsafélék növénycsaládjának egyik, mintegy 50 fajt számláló nemzetsége. Carl von Linné nevezte el Szent Ambrus (Ambrosius) milánói püspökről. A nemzetség fajai Észak-, Közép- és Dél-Amerikában honosak, számos közülük emberi közvetítéssel jutott el más földrészekre. Az ürömlevelű parlagfűnek az európai térhódítását a 19. század végére valószínűsítik. A történelmi Magyarországon először Orsova környékén került elő 1908-ban. A nemzetség egyetlen, Európában őshonos faja a tengerparti parlagfű (Ambrosia maritima), mely a Földközi tenger partvidékén terjedt el.

Bár a jogszabályok előírják a növény irtását, az továbbra is jelen van a városban – közterületeken is, de főleg a gondozatlan telkeken, építkezési területeken. Az aradi önkormányzat és a helyi rendőrség 39 cégnek és 46 magánszemélynek küldött felszólítást, akiknek telkén az invazív gyomnövényt azonosították. A környezetvédelmi őrség pedig nyilvános figyelmeztetést tett közzé a Facebookon, emlékeztetve a 62/2018-as törvény előírásaira.

A jogszabály értelmében a figyelmeztetést követően bírság is kiszabható: magánszemélyek esetében 1000–5000 lej, jogi személyeknél pedig 10 ezer és 20 ezer lej közötti lehet az összeg.

A parlagfű nem csupán gyomnövény – közegészségügyi veszélyforrás az orvosok szerint, akik hangsúlyozzák, hogy a megelőzés kulcsa a tudatosság és a felelősségvállalás.

A rovatból ajánljuk:

Az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző programot indít az RMDSZ
Hazatérésre biztatják, de nem sürgetik a külföldön élő magyar családokat.
Közösségteremtő a pécskai adventi gyertyagyújtás [AUDIO]
A Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben indította el a kezdeményezést.
Óriási hulladéktelepet alakított ki egy család a Mărului utcában
Egy hektáron halmozták fel a környezetvédelmi veszélyt jelentő szemetet a Maros és Csálai-erdő közelében.
Ötven százaléknyi vízmennyiség hiányzik a feltóti víztározóból
Négy-öt havi esőre lenne szükség, hogy az ország legnagyobb síkvidéki víztározója elérje a normális szintet.
Emlékkonferenciát tartanak a temesvári forradalom kitörésének 36. évfordulóján
A Tőkés László melletti szimpátiatüntetés fordult át rendszerváltó népfelkelléssé.
Ünnepi ráhangolódás egyszülős családoknak
Karácsonyi dekorációkészítés.