A konzuli napon átvesznek kitöltött egyszerűsített honosítási eljárásban kérelmezett dossziékat, beadhatók magyarútlevél-igénylések, kérvények a köldökzsinór-programhoz (anyasági támogatás, babakötvény), illetve egyéb bejelentések is megtehetők (születés, házasság, válás, haláleset, lakcímkártyacsere stb.).
Szent Balázs napja február 3-án van, a balázsolás pedig két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyával adott áldás a „torokbetegség és minden más baj” ellen. Balázst a görögök már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak fel gyógyulásukért. A 12. században tűntek fel a torokbaj ellen védő (áldó) könyörgések.
A pénzügyi nehézségeket tetézte a román kormány múlt év végi költségtakarékossági intézkedése, amellyel a helyi önkormányzatokat nemhogy nem segítette költségvetés-kiegészítéssel, hanem a már megítélt támogatásokat, fel nem használt pénzalapokat visszavette.
Június elején az európai parlamenti választások nyitják a sort, ősszel a helyhatósági választások esedékesek, az év vége felé pedig a parlamenti és az államfőválasztást kell megtartani.
Az időpontok azonban nem biztosak, sőt elképzelhető, hogy bizonyos választásokat összevonnak majd. Legalábbis erről vitáznak a kormányt és az ellenzéket alkotó pártok, de még az ugyanazon szekértáborokba tartozó alakulatok között sincs egyetértés a kérdésben, mindegyik a saját politikai haszna reményében alakítja az álláspontját.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradna az ősi búcsújáró helyek egyike, az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után a második legfontosabb zarándokhely volt.
A 257 éve felszentelt kéttornyú bazilika búcsúünnepét április 8-án, Urunk Születésének Hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) napján tartják, ez lesz az idei első zarándoklat. A pünkösdi zarándoklatot május 18–20. között tartják, amikor is a kegytemplom felszentelésének évfordulójára is emlékeznek.
A 20. század elején gyártott jármű mását az egykor gépjárműgyártásáról híres Arad jelenlegi műhelyeiben gyártanák le és szerelnék össze. Elkészülte után forgalomba helyeznék, és a kulturális turizmust szolgálná, egy előre meghatározott útvonalon közlekedne a megyeszékhelyen.
A 20 évvel ezelőtt önállósodott község Arad megye legmagyarabb települése, de az egyetlen, amelynek utcái, közterei eddig nem viseltek nevet.
Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom. A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték.
A korábbi helyi határozat kiigazítására azért volt szükség, mert január elsejétől átlagosan 13,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak, a legkisebb járandóság így elérte az 1281 lejt, ezzel pedig sok idős személy átlépte azt a jövedelemhatárt, ami alatt megkaphatták a kedvezményt.
A hírt az érdekvédelmi szervezet osztotta meg a közösségi oldalán. A búcsúztatóban többek között azt írták: Tripon Ildikó elhivatottan és lelkiismeretesen végezte munkáját a megye magyar közösségéért.
„Aradon született, élt, munkálkodott és családja mellett elnökként odaadással és kitartással vezette 8 éven keresztül az Arad Megyei Nőszervezetet. Kiérdemelte az emberek bizalmát, mint pedagógus, megyei módszertanos és vezető óvónő. Mindig alázattal és empátiával szolgálta közösségünket” – olvasható róla.
