Bogdán Szabolcs János püspök a zimándközi templom felszentelésének 30. évfordulóján | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ma van a reformáció napja, annak emlékére, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes és teológiai professzor 1517. október 31-én Wittenbergben közzétette 95 tézisét, amelyek a bűnbocsátó cédulákkal való visszaélések és a katolikus egyház elvilágiasodása ellen szóltak.
Luther, aki Ágoston-rendi szerzetes volt és a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, wittenbergi tételeivel indította el a reformációt, amely súlyos tudati válságot okozott a nyugati kereszténységben és az egységes egyház evangélikus és katolikus egyházra szakadt.
Luther elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Ennek kiváltó oka az volt, hogy X. Leó pápa búcsúcédulákat árult, azaz pénzért kínált bűnbocsánatot a Szent Péter-bazilika építésére, ez ellen emelte fel a szavát Luther. A szerzetest a pápa kiátkozta és kiközösítette, III. Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget.
A lutheri kezdetek után új irányzatok jöttek létre, például Ulrich Zwingli munkássága, majd Kálvin János genfi reformációja, amely az 1520-as években a magyar nyelvterületeken is elterjedt a külföldről hazatérő diákok és a polgárság révén.
Bogdán Szabolcs János nagyváradi püspököt Zimándközön, a helyi református templom felszentelése 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen kérte Pataky Lehel Zsolt, hogy fogalmazza meg a ma embere számára a reformáció üzenetét. Hallgassa meg a királyhágómelléki püspök nyilatkozatát, amely a Temesvári rádió Magyar adása számára készült:
