Nagyboldogasszony napja: kétnapos ünnep és zarándoklat Máriaradnán

Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja – más néven Szűz Mária mennybevétele vagy Mária mennybevétele – a katolikus egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe. A dogma szerint a szeplőtelen Istenszülő, a mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt fölvétetett a mennyei dicsőségbe. A dogmát XII. Piusz pápa hirdette ki 1950. november 1-jén, Mindenszentek ünnepén, a Munificentissimus Deus kezdetű apostoli konstitúcióban.

A magyar név a Boldogasszony-hagyományhoz kapcsolódik. Magyar nyelvterületen az ünnep különösen fontos, mert a hagyomány Szent István király országfelajánlását augusztus 15-éhez köti. Ebből bontakozott ki a Regnum Marianum és a Patrona Hungariae eszméje.

Ezért a Nagyboldogasszony-ünnep nemcsak egyetemes katolikus Mária-ünnep, hanem a magyar vallási és történeti emlékezet egyik központi napja is.

A közigazgatásilag Lippához tartozó Máriaradna ősi búcsújáróhely, az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után a második legjelentősebb Mária-kegyhely volt. A fő zarándoklatot szeptember 8-án, Kisboldogasszonykor (Szűz Mária születése napja) tartják, de Nagyboldogasszonykor is hívek tízezrei érkeznek a kisbazilikához: más felekezetű (pl. ortodox) és nemzetiségű Mária-tisztelők is, idén mintegy húszezerre számítanak. Ekként a szentmisék is több nyelven zajlanak, éspedig a következő sorrendben:

Augusztus 14., péntek:

• 18:00 – szentmise román és magyar nyelven,
• 19:00 – szentmise horvát nyelven,
• 20:00 – rózsafüzér négy nyelven, majd körmenet a Szűzanya kegyképével.

Augusztus 15., szombat, főünnep:

• 7:30 – horvát nyelvű mise,
• 9:00 – magyar nyelvű mise,
• 11:00 – ünnepi, többnyelvű (román–magyar–német) szentmise,
• 13:00 – román nyelvű mise,
• 14:00 – görögkatolikus liturgia,
• 17:00 – Gheorghe Iovu koncertje.

„Sokak számára hagyomány, hogy ilyenkor külföldről is hazalátogatnak” – mondta Reinholz András plébános, aki tavaly ünnepelte aranymiséjét, és 2003 óta szolgál első világi (nem szerzetes) papként Máriaradnán.

Kapcsolódó

„Krisztus szeretete sürget minket” – aranymisés Reinholz András máriaradnai plébános [AUDIO]

Templomfelújítás, szociális konyha létrehozása, óvodaépítés, a Caritas megszervezése fűződik a nevéhez.

Addig ugyanis a ferencesek gondozták a templomot és a hívek lelkét, de mivel a rend tagjai megfogyatkoztak, 23 évvel ezelőtt elhagyták ősi állomáshelyüket, s a templomot a hozzá tartozó rendházzal együtt a temesvári megyéspüspökségre bízták. (1951-ben, 75 évvel ezelőtt a román kommunista diktatúra üldözte a Kisebb Testvérek Rendjét [OFM], tagjait kényszerlakhelyre száműzte, többek között Máriaradnára.)

Reinholz András elmondta, hogy idén nem valamelyik főpásztor lesz a főcelebráns, hanem

Msgr. Gjuka Augustinov kanonokot, főesperest, a temesvári bolgár plébániáról jelölte ki a temesvári püspökség.

Branko Duma temesvár-józsefvárosi segédlelkész és Sándor Tivadar ny. arad-gáji plébános pedig már pénteken Máriaradnán lesz, és segédkeznek a gyóntatásban.

Reinholz András plébános, elmondta, hogy 2023-ban befejezték a templom mögött Kálvária-dombon a Keresztút és stációk felújítását, és már nekifogtak az egyháztörténeti különlegesség, a Jézus dicsőséges útja felújításához is.

„Az is 14 állomás, ami a feltámadással kezdődik. Sajnos az orosz katonák ledöntöttek hat állomást, és most is minden úgy van, 1952 óta nem csinált senki semmit. Ez a Keresztút után kezdődik – ott volt egy szent István-kápolna is, és azt is fel akarjuk újítani – s onnan kezdődik egy út lefelé a völgybe. Ez különlegesség, mert Radnán kívül csak két helyen van ilyesmi Európában. Remélem, hogy jövő nyárra elkészül, csak az a baj, hogy eltűntek eredeti szobrok, és nem tudom, honnan pótoljuk. Például Szent Pál szobra, vagy Szent Gellértnek most nincs szobra Máriaradnán, pedig megérdemelné, hiszen az egyházmegye alapítója” – magyarázta plébános.

Jelenleg ipari alpinisták dolgoznak a templom tornyain – folytatta Reinholz András –, mert

a közelmúltban a díszítő elemekként szolgáló bronz fáklyák egyike leesett, és a szakemberek tanácsára jobbnak látták valamennyit leszedni biztonsági okokból.

Ezek a búcsú idején megtekinthetők lesznek a rendház udvarán. „Bizonyára érdekelni fogja a híveket. Csak sajnos nagyon sokba fog kerülni a felújításuk, a püspökségnek sincs erre most pénze. Lehet, hogy az utódomra hárul majd” – jegyezte meg a tisztelendő.

A templom alatti kripták egyikét is felújították. „Három kripta van, kettőnek a bejáratát befalazták még 1913-ban, és a korábbi püspök, Roos Márton nem engedte, hogy kinyissam, úgyhogy nem tudjuk, kik vannak oda eltemetve. Bizonyára ferences atyák. A harmadikat, amit az 1940-es évek óta raktárnak használnak, kiürítettük és felújítottuk, és lehetőséget szeretnénk biztosítani urnás temetkezésekre, mert van igény rá” – részletezte a plébános.

Kapcsolódó

Ahol érezni a gondviselést – Máriaradna [AUDIÓ]

Kisboldogasszony napja a történelmi zarándokhelyen.