Föld alatti tűz pusztít a Maros-ártéren [VIDEO]

A lassan egy éve elolthatatlan földalatti tűz több tíz méteres mélységben keletkezhetett, és belülről emészti el a fák törzsét, miközben a gyökereket kőkeményre égeti. „A tűz eredete továbbra is ismeretlen, ám a környéken erős kénszag érezhető, ami arra utalhat, hogy a mélyben valamilyen ásványi anyag halmozódott fel” – nyilatkozta a TVR Info közszolgálati hírcsatornának Ovidiu Pîrv, a természetvédelmi park igazgatója.

Szerinte a helyzetet súlyosbította a rendkívüli szárazság: a Maros egyik holtága az alacsony vízszint miatt 2016 óta nem került elárasztásra, így a kiszáradt tőzeges talaj óriási gyújtóponttá vált. Kezdetben csak 200 négyzetméteren észlelték a földalatti tüzet, de az idei szárazság csak tetézte a bajt:

júliusban a szél és a nagy hőség miatt a mélyben égő tűz a felszínre tört, és mindössze két nap alatt több mint 30 hektárnyi növényzetet semmisített meg.

„Talán az egyetlen reális megoldás a teljes terület kontrollált elárasztása lenne, hogy a föld mélyén tomboló tüzet végleg elfojtsák” – mondta az igazgató.

Alexandru Iulian Pantea, az Országos Talajjavító Intézet (ANIF) Arad megyei kirendeltségének igazgatója szerint a prefektussal is egyeztettek a lehetséges megoldásokról, és abban maradtak, hogy a kiszáradt holtágba mintegy kilenc kilométerről, a derítőállomástól vezetnek majd vizet, és azzal fogják ellenőrzött módon elárasztani a területet. Ez sem veszélytelen megoldás, mert az oltáskor keletkező gőz nagy erővel törhet majd a felszínre.

Az aradi hivatásos tűzoltók az elmúlt hónapokban hét bevetésen vettek részt a szóban forgó területen, és vizsgálatot folytatnak a tűz okának kiderítésére, illetve, hogy megtudják, milyen ásványi anyagok vannak az altalajban, amelyet táplálják a tüzet – nyilatkozta Daniel Baciș, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) ügyeletes sajtószóvivője.

Éveken át égő földalatti tüzeket is dokumentáltak

A tudományos ismeretek szerint léteznek olyan föld alatti tüzek, amelyek hónapokig, sőt akár évtizedekig izzanak, és képesek a felszíni növényzetet is elpusztítani. A jelenség leggyakrabban széntelepekben vagy szénhulladék‑dombokban fordul elő, de gázfelhalmozódások is okozhatnak hasonló, tartós égést. (A szépirodalomban is találkozhatunk e jelenséggel: Jókai Mór a Fekete gyémántok című regényében írt le hasonló esetet.)

A kutatások egyértelműen igazolják, hogy:

• a föld alatti széntüzek tartósan éghetnek, természetes vagy emberi eredetű gyújtóforrás miatt;
• ezek a tüzek jelentős ökológiai károkat okoznak, többek között a felszíni növényzet pusztulását és a talaj minőségének romlását.
• a hosszan égő széntüzek a felszínen is anomáliákat okoznak, például hőmérsékleti kiugrásokat, talajsüllyedést és vegetációs károkat.

A szén alacsony intenzitással, oxigénszegény környezetben is képes izzani. A mélyben lévő anyagok hőszigetelő rétegei miatt a tűz nem kap elég oxigént ahhoz, hogy lánggal égjen, de folyamatosan parázslik.

A hő lassan felfelé terjed, és a gyökérzónában akár 200–400 Celsius-fokos hőmérsékletet is okozhat (ez már elég a gyökerek karbonizálásához).

A föld alatti tűz belülről égeti ki a fák gyökérzetét, a törzs pedig akár üregessé válhat, miközben kívülről még épnek tűnik. A felszínen ez talajrepedéseket, hőfoltokat, gázkibocsátást és végül vegetációpusztulást okoz. A hosszan tartó hőhatás szénné vagy kőkeménnyé égetheti a gyökereket – ez a jelenség több szénmezőn dokumentált.

Rejtélyes föld alatti tűz pusztítja a növényzetet a Maros-ártér természetvédelmi területen. VIDEO: https://t.co/pabwwZt1ob pic.twitter.com/c6bZQSqMG5

— Aradi Hírek (@AradiHirek) August 18, 2026

A Maros-ártér Természetvédelmi Park az ország nyugati részének legfontosabb vizes élőhelye, amelyet hordalékos erdők, tavak, bozótosok és indák alkotnak – ezek több mint 200 madárfaj és más védett állat számára nyújtanak fészkelő helyet és menedéket. A terület a 22 romániai nemzeti és természetvédelmi park egyike, 17 455 hektáron terül el a Maros mentén, Arad és Temes megyében, nyugaton az országhatárig tart.