Súlyos veszteségeket okozott a szárazság | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében súlyos károkat okozott a hónapok óta tartó csapadékhiány: 1279 gazda adott le kárbejelentést az őszi vetésekre, elsősorban a búzára, amelynek több mint egyharmadát – 95 ezer hektárból mintegy 32 ezret – hivatalosan is aszály sújtotta övezetnek nyilvánítottak. A megye teljes területén 79 359 hektárnyi kultúra károsodott 30 és 70 százalék közötti mértékben – derült ki a mezőgazdasági igazgatóság adataiból.
A törvény szerint azok a gazdák, akiknél a kár mértéke meghaladja a 30 százalékot, augusztus 1-jéig tehettek bejelentést a helyi önkormányzatoknál.
A határidőig 44 településről érkeztek panaszok, a legkritikusabb helyzet pedig a megye nyugati részén alakult ki:
- Nagylak térségéből 198,
- Pécskáról 152 bejelentés érkezett,
- és csak e két településen közel 15 ezer hektárnyi termés veszett oda a szárazság miatt.
„A terepen végzett ellenőrzések alapján a károsodás mértéke 30 és 70 százalék közötti” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Adrian Alda mezőgazdasági igazgató, aki szerint a búza mellett a repce, az árpa és az őszi árpa is jelentős veszteségeket szenvedett.
Nagy Zsolt: jóval nagyobb az aszálykárok mértéke
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák egyesületének alelnöke szerint a valóságban sokkal nagyobb a baj. „Ha csak a tagságunkat, a magyar gazdákat vesszük számításba, akkor is sokkal nagyobb az aszály sújtotta övezet, és biztos, hogy sokkal több gazda van ilyen helyzetben” – nyilatkozta. Panaszként említette meg, hogy sokan nem, vagy csak későn értesültek a kárigénylés lehetőségéről, illetve olyat is hallott több településről, hogy nem fogadták el a dossziéját a kárbejelentőnek.
Mi is próbáltuk értesíteni a tagságot a különböző fórumainkon keresztül, de szerintem a mezőgazdasági igazgatóság és a polgármesteri hivatalok agrárosztályai kellett volna figyelmeztessék az érintetteket az augusztus 1-jei határidőre. A községházákon tudják, ki, mivel foglalkozik, károsult vagy sem. De én megragadom a lehetőséget, és felhívom a figyelmet, hogy már be lehet nyújtani a kárigényeket a tavaszi vetésekre
– tette hozzá. Nehezményezte azt is a falugazdász, hogy a mezőgazdasági igazgatóság és az agrártámogatásokat kifizető ügynökség (APIA) szakembereiből álló kárfelmérők nem egységesen dolgoztak, és az sem világos, milyen szempontok alapján állapították meg a veszteséget. Példaként említette, hogy míg mondjuk Pécskán néhány búzatábla alapján meghatározták, hogy mondjuk a termés fele odalett, addig Aradon két egymás mellett fekvő, szomszédos gazdák által művelt, de azonos mértékben kiszáradt gabona esetében különböző kártérítést szabtak meg. Emellett a megyeszékhelyen nem elégedtek meg az APIA- és agrárigazgatósági bizonylatokkal, hanem különböző telekkönyvi igazolások bekérésével növelték a bürokráciát.
Mindezt tetézi, hogy a gazdák nem tudják, mikor, mennyi kártérítést kaphatnak meg.
Még a tavalyi aszálykárokat sem fizették ki. Akkor szó volt róla, hogy maximum ezer lejt adnak hektáronként, de aztán lefaragták 333 lejre, ami a felső határ, de mindenki csak annyit kap belőle arányosan, amekkora mértékű kárt meghatároztak nála
– mondta Nagy Zsolt, aki szerint ez az összeg a befektetést sem fedezi. „Amióta a családunk gazdálkodik, még nem takarítottunk be átlagban öt tonnánál kevesebb búzát hektáronként. Idén három tonna volt, ami negatív rekord. De vannak gazdák, akiknél ennél is kisebb volt a termés” – érzékeltette a hiányt.
