Ez a farsangi időszak utáni első nap. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Hamvazószerda szigorú böjti nap, a hívek háromszor étkezhetnek és csak egyszer jóllakásig, tilos továbbá mindennemű húsétel fogyasztása. Ez utóbbi tilalom nagyböjt minden péntekjére vonatkozik.
A gazdafórumon magyarországi szakemberek és előadók ismertetik a résztvevőkkel a mezőgazdasági újdonságokat, majd Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász a Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatásairól és ezek változásairól tart tájékoztatót. Továbbá ismerteti a jelenlevőkkel azokat a szükséges tanfolyamokat, amelyek európai uniós szinten kötelezőek a vegyszerezéshez.
Február 21. az Anyanyelv Nemzetközi Napja – ez alkalommal az Arad megyében működő három nemzetiségi iskola, az aradi német tannyelvű Adam Müller Guttenbrunn Elméleti Líceum, a nagylaki, szlovák tannyelvű Jozef Gregor-Tajovsky Iskolacsoport és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diáktanácsa közös műsort készített, amivel bemutatták a három nemzetiség nyelvét, illetve ezen keresztül kultúráját, néphagyományát, jellegzetes konyhaművészetét.
Az aradi csapat többet tett a győzelemért, de a hazaiak jól védekeztek. Gólt végül egyik csapat sem szerzett, viszont a döntetlen nem igazán kedvez egyik félnek sem.
Az utolsó előtti, kieső helyen álló UTA számára némi vigasz, hogy közvetlen riválisai, a Kolozsvári Universitatea és a Mioveni sem tudott győzni a hétvégén.
Szuperliga, 26. forduló:
FC Hermannstadt–UTA 0–0
Tiegelmann Gyula 95 éve Aradon látta meg a napvilágot. 1946-ban igazolt Budapestről Debrecenbe, ekkor kapta a Teleki nevet, érdekesség azonban, hogy hivatalosan sosem változtatta meg nevét Telekire – írják. A Debrecenben eltöltött négy év után nem a DVSC-től, hanem a Debreceni Honvédtól került vissza 1950-ben Budapestre, a Vasashoz.
A négy darab az Aradi Kamaraszínház koprodukciós előadásai, amelyekben a Szegedi Pinceszínházzal, a békéscsabai Tabán Táncegyüttessel és a szabadkai Juhász Zenekarral működött közre a társulat.
A kétnapos miniévadra várják a közönséget is – mondja Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett a programról és az UNITER-szemle jelentőségéről.
Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút:
A pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes a 2023-as év első előadására készül, melynek címe Régi idők farsangja, időpontja február 18., szombat, 17 óra.
Ahogy már a cím is utal rá, farsangi népszokásokat elevenítenek fel, néptánccal fűszerezve. Farsangi jókívánságok hangzanak el, bepillanthatunk Konc király és Cibere vajda örök küzdelmébe. Elhangzanak farsangi énekek, csúfolók, a sort pedig a telet jelképező szalmabáb, azaz a vén Dobai temetése zárja.
A rendezvényen a fiatalabb korosztályhoz tartozó diákok nép- és moderntánc-bemutatóval, kabaréjelenettel, könnyűzenei koncerttel köszöntötték az idei végzősöket, akik kreatív videós összeállításokkal köszönték meg a tanáraiknak az elmúlt évek.
Az ünnepség várva várt pillanata a nagykorúsítást jelképező szalagok feltűzése, és a 12. osztályosok közös keringője volt.
Az Arad Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) tájékoztatása szerint egy személygépkocsi volt érintett a balesetben.
A rendőrség szerint az autót egy soborsini (Săvârșin) illetőségű sofőr vezette, és eddig tisztázatlan körülmények között a faluban nekiment egy oszlopnak. A baleset pár perccel nyolc óra előtt történt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) tervezetéről döntő házként szavazott a képviselőház, a szenátus korábban elfogadta azt.
