Nem gazdasági, hanem politikai problémája van az országnak – kamarai évértékelő

kamara

Gheorghe Seculici (balról a második) szerint nem megfelelő kezekben van az ország sorsa | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Románia legnagyobb problémáját nem a gazdasági nehézségek, hanem a politikai hozzá nem értés, a nem megfelelő személyek döntéshozatali szerephez jutása jelenti – jelentette ki Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke kedden, az intézmény hagyományos évértékelő sajtótájékoztatóján.

A 2005-ben a Tăricenu-kormányban rövid ideig miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Seculici felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt már látszottak azok a folyamatok, amelyek a mostani politikai válsághoz és gazdasági recesszióhoz vezettek, s akkor azért távozott a politikából, mert nem értett egyet például az energiaár liberalizálásával.

A kereskedelmi kamara tevékenysége és Arad megye piaci környezete kapcsán kifejtette, hogy a vállalkozásoknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük, mind nehezebb körülmények között kell talpon maradniuk. Megemlítette, hogy az elmúlt évek kormányai kivezették azokat az adózási formákat és működési feltételeket, amelyek a mikro-, illetve a kis és középvállalkozásra – a gazdaság motorjaira – vonatkoztak, és olyan költségvetési hozzájárulási kötelezettségeket vetettek ki rájuk, ami miatt sok cég „lehúzta a rolót”. Ezzel együtt Arad megyében még mindig több cég alakult az elmúlt egy évben, mint ahány megszűnt, jelenleg 27 ezer működő vállalkozás van bejegyezve.

Azt hiszem, Románia legnagyobb problémája nem gazdasági, hanem politikai: nem a megfelelő személyek vannak a megfelelő helyen, a kormány intézkedései nem segítik a vállalkozói szférát, hanem hátráltatják, aminek a következményei a gazdaságra, s ekként a lakosságra is rossz hatással vannak

– vélte a kamara elnöke. Példaként említette Nicușor Dan államfőt is, aki júniusi beiktatása után elsőként a patronátusok képviselőivel egyeztetett gazdasági kérdésekben, nem pedig az Országos Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségével. „Mit tegyünk, ha az elnök sem érti meg a kamarák jelentőségét. Mi az egész kereskedelem és ipar, az előállítástól az értékesítésig tartó folyamatról tudunk átfogó képet festeni, míg a patronátusok képviselői egy-egy szegmens, olykor két-három nagyvállalat érdekeit képviselik” – neheztelt Gheorghe Seculici.

A kamara tevékenysége az általános gazdasági helyzet volt a téma | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Kifejezte reményét, hogy hamarosan kihirdetik az új kamarai törvényt, és a megyei szervezetek visszakaphatják a cégbírósági tevékenységet. A magyarországi kereskedelmi kamarai törvényt, a kamarák felépítését és működési rendszerét mintaértékűnek nevezte,

és a jelenlévők figyelmébe ajánlotta az általuk szervezett szakkiállításokon megjelenő közös magyarországi standot,

amely sokat elmond a szervezettségről, a megjelenésről, igényességről.

Átalakulóban a kiállítások és vásárok

A kamara tevékenysége kapcsán az elnök megemlítette, hogy a legtöbb együttműködés magyarországi partnerekkel bonyolították le, de feltörekvőben vannak a szerbiaiak is. A két említett országon kívül Franciaországból, Németországból sőt Indiából is voltak résztvevők a különböző rendezvényeiken – tette hozzá.

Elhangzott az is, hogy a kamara tevékenységében egyre fontosabb szerepet játszik az akkreditált szakképzések szervezése, amelyeknek külön igény esetén is otthont adnak. Idén több mint húsz szakmai továbbképzőt bonyolítottak le, ezeknek 600-nál is több végzőse volt, kétszer annyi, mint tavaly. Gheorghe Seculici szerint azonban a vásárok és szakkiállítások korántsem olyan horderejűek, mint a koronavírus-járvány előtt, bár a „húzórendezvényre”, az Agromalim mezőgazdasági vásárra 17 ezren voltak kíváncsiak idén.

 

„A cégek megjelenési közege, a szolgáltatásaik, áruik bemutatkozási formája az online tér lett, és nekünk is igazodnunk kell ehhez” – jegyezte meg. Ennek kapcsán felidézte, hogy 16 évvel ezelőtt, amikor a kamara élére került, félszáznál is több alkalmazottja volt az intézmények, míg mára másfél tucat maradt, de a hatékonyságot jelzi, hogy a korábbinál nagyobb forgalmat bonyolítanak le kevesebb, de hozzáértőbb emberrel.

A sajtótájékoztatón Aurel Ionescu alelnök, Radu Mateuț vezérigazgató és Carmen Crișan képzési igazgató is jelen volt. Utóbbi elmondta, hogy

különböző projektek révén 10 millió euró pályázati összeget hívtak le,

ebből hárommillió euró negyven különböző céghez került (60–90 ezer eurós tételenként) vállalkozásfejlesztési programok révén.

 

A rovatból ajánljuk:

Több mint 30 százalékkal drágult a tojás, és nem várható árcsökkenés
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Új gyár nyitja meg kapuit Borosjenőben, 500 munkahelyet teremtve
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Bezárja borosjenői gyárát az Aptiv, ezer embernek kell más munka után néznie
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Felavatták az ország egyik legnagyobb napelemparkját Kisjenőben
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az adóemelés ellenére sem csökkent az államháztartási hiány
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Már 500 szarvasmarhát kellett levágni leukózis miatt
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.