Aranysakálok tartanak rettegésben egy újaradi lakóövezetet

A Marostól délre eső újaradi városrész egyik új lakóparkjában hetek óta téma az aranysakálok jelenléte. A lakók a közösségi oldalakon jelezték a problémát, és attól tartanak, hogy a helyzet előbb‑utóbb balesethez vezet, ezért azonnali beavatkozást kérnek a hatóságoktól.

A lakópark szomszédságában található üres területet birtokba vette a természet: a gondozatlan telken elburjánzott az aljnövényzet, a sűrű bozót – és az ott található illegális szemétlerakók – ideális búvóhelyet nyújtanak a nádi farkas vagy toportyán néven is ismert aranysakálnak.

A lakók elmondása szerint a vadállatok egyre közelebb merészkednek a házakhoz, éjszakai vonyításuk, „kísérteties hangjuk” pedig még nagyobb félelmet kelt az emberekben.

Călin Șiclovan, a negyed egyik lakója szerint a sakálok könnyedén átugranak egy kétméteres kerítést is. „Fiatal családok élnek itt, kisgyerekekkel. Ez most már komoly kockázat. A sakálok szaporodási időszakban vannak, és mivel a természetes élőhelyük beszűkült, egyre közelebb húzódnak a lakott területekhez” – mondta az Agerpres tudósítójának.

Egy nő arról számolt be, hogy reggeli kutyasétáltatás közben három sakált látott. „Megijedtem, őszintén mondom. Már nem érezzük magunkat nincs biztonságban” – mondta. Egy háromgyerekes édesapa pedig úgy fogalmazott: „Nem normális, hogy a városközponttól pár percre ilyen problémával kell szembenéznünk.”

A helyzetre reagálva Ralu Cotrău, az aradi polgármesteri hivatal sajtószóvivője közölte, hogy a területet „fokozottan figyelni fogják”. A városvezetés a vadgazdálkodási szervekkel együttműködve monitorozza a sakálok jelenlétét, szükség esetén törvényes eszközökkel eltávolítja az állatokat és megvizsgálja a spontán módon burjánzó növényzet ritkításának lehetőségét.

Az aranysakálok már a belvárosban is feltűntek

A jelenség nem újkeletű: az elmúlt években több alkalommal láttak sakálokat Arad központjában, a parkokban és lakóövezetekben is. A koronavírus-járvány idején hozott kijárási tilalom miatt gyér volt a közlekedés a városban, akkoriban rókát, sakált, hódot is filmeztek a belvárosban, a vadállatok ugyanis könnyedén átjöttek a Maroson. Azóta szinte „megszokták a városi életmódot”, sokszor feltűntek központi parkokban, sőt három éve egy kutyasétáltató nőre, pontosabban négylábú kedvencére is rátámadott egy nádi farkas Aradon.

Kapcsolódó

Aranysakálok és rókák garázdálkodnak a városban [AUDIO]

A hatóságok egyelőre tehetetlenek.

Gabriel Buzna vadász szerint: a sakálok gyorsan szaporodnak (4–8 kölyök egy alomban), nincs természetes ellenségük a térségben, a városon belül nem szabad őket vadászni, így egyre bátrabbak.

A hivatalos becslések szerint Arad megyében mintegy 5000 sakál él, de a vadászok úgy vélik, a valós szám ennél jóval magasabb. Buzna szerint országos szintű gyérítési programra lenne szükség.

A brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve. A környezetvédelmi minisztérium a múlt év decemberében 10 657 és 12 787 közé tett a barna medvék számát, míg a farkasokét háromezerre. A szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik:

a 2004-ben még mindössze 1291 példányból álló populáció 2025-re 40 861 egyedre nőtt.

Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között. A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, és onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.