Befagyasztják az állami béreket és nyugdíjakat, takarékosságot hirdetnek a közszférában – Jóváhagyták az idei költségvetés tervezetét

A kormány közleménye szerint a jogszabályjavaslat a következő makrogazdasági előrejelzésekre épül:

• a gazdasági növekedést 1 százalékra becsülik;
• a bruttó hazai termék (GDP) folyó áron 2045,2 milliárd lej lehet;
• a nettó átlagbér 5,5 százalékkal nőhet;
• az infláció csökkenő pályán marad, éves átlagban 6,5 százalék körül alakulhat.

A költségvetés összes bevételét 736,5 milliárd lejre, a kiadásokat 864,3 milliárd lejre (a GDP 42,3 százalékára) becsülik.

A tervezett költségvetési hiány 127,7 milliárd lej, ami a GDP 6,2 százalékának felel meg – számolt be az Agerpres. A kiadási oldalon a kormány több takarékossági intézkedést tervez. Ezek közül a legfontosabbak:

• a közszférában dolgozók alapbérének befagyasztása a 2025 decemberi szinten;
• a pótlékok és egyéb juttatások szintjének változatlanul hagyása;
• 800 lejes üdülési utalvány biztosítása a havi nettó 6000 lejnél kevesebbet kereső közalkalmazottaknak;
• autók, bútorok és irodai berendezések beszerzésének tilalma a közintézményekben;
• a nyugdíjak és a gyermeknevelési támogatás értékének befagyasztása a 2025 decemberi szinten.

A közlemény szerint a költségvetés kiadásai 2026-ban 864,3 milliárd lejre emelkednek a 2025-ös 808,7 milliárd lejhez képest, ugyanakkor a GDP-hez viszonyított arányuk kismértékben csökken a deficitcsökkentő intézkedések hatására.

Kapcsolódó

Bolojan szerint támogatják a kisnyugdíjasokat, a PSD a multiknak való kedvezéssel vádolja a kormányfőt

Koalíciós vita a költségvetésről.

A személyi jellegű kiadások 168,3 milliárd lejre (a GDP 8,2 százalékára) tehetők, ami arányában alacsonyabb a tavalyinál. Dologi kiadásokra 105,3 milliárd lejt, szociális kiadásokra 249,2 milliárd lejt irányoztak elő. Az államadósság finanszírozásának költségei ugyanakkor tovább nőnek: a kamatkiadások 50,5 milliárd lejről 60,8 milliárd lejre emelkednek, ami a GDP mintegy 3 százalékát teszi ki.

A 2026-os költségvetés a beruházásokat állítja a gazdaságpolitika középpontjába.

Az összes beruházás értéke mintegy 164 milliárd lej, ami közel 26 milliárd lejjel több, mint 2025-ben, és a GDP több mint 8 százalékát teszi ki. A beruházások kétharmadát európai uniós forrásokból finanszírozzák, amelyek értéke meghaladja a 110 milliárd lejt. A finanszírozásban szerepet kapnak a kohéziós politikai források, az országos helyreállítási terv (PNRR) és a SAFE védelmi eszköz is.

A kormány szerint a PNRR továbbra is kulcsfontosságú elem: Romániának még több mint 10 milliárd euró támogatást kell lehívnia az Európai Bizottságtól. A program keretében 2026 augusztusáig több nagy beruházást kell befejezni, köztük az A7-es (moldvai) autópálya egyes szakaszait, kórházépítési projekteket és energetikai beruházásokat.