Horribilis szintet ért el az üzemanyag ára, az állam egyre nagyobb hasznot fölöz le

benzinkút

Csütörtök esti felvétel Aradon az üzemanyagárakról | Fotó: Pataky Csongor Zsolt

Csütörtökön átlépte a 8,2 lejes határt egy liter gázolaj ára, és a benzin is egyes töltőállomásokon 8 lejnél többe került. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) becslése szerint napokon belül elérheti a 8,5 lejt is az üzemanyag ára.

A szervezet elemzésében emlékeztetett arra, hogy korábbi prognózisa beigazolódott a gázolajár emelkedését illetően, és képviselői szerint a román államnak fel kell készülnie arra, hogy beavatkozása révén féken tartsa a drágulást.

Az üzemanyag árának növekedése az olajpiacon lévő feszültségek, a mind nagyobb adóterhek és az ellátási zavarok együttes eredménye.

Az AEI szerint a gázolaj akár 9 százalékkal is drágulhat, és a mostani adatok azt mutatják, hogy a prognózis szinte „matematikai pontossággal” teljesült. A szervezet honlapján közzétett dokumentum szerint Románia nem küzd üzemanyaghiánnyal. A probléma összetettebb: globális olajpiaci feszültségek, emelkedő adóterhek és regionális ellátási zavarok okozzák együttesen a drágulást töltőállomásoknál.

 

A kérdés már nem az, hogy lesznek-e további áremelkedések, hanem az, hogy mekkora mértékűek és milyen gyorsak lesznek?

Hat év alatt 5 lejről 8 lej fölé

2020-ban a benzin literje 5,27 lej, a gázolajé 5,76 lej volt. Ma a benzin 7,86 lejbe kerül, a dízelüzemanyag pedig 8,20 lej körül mozog, ami 42–49 százalékos növekedés.

A drágulás azonban nem pusztán piaci folyamatok eredménye, hanem adópolitikai döntéseké is. A román állam egyre nagyobb szeletet vesz ki minden literből:

  • 2020-ban az állam egy liter benzin után 1,89 lej jövedéki adót és 0,84 lej áfát szedett be;
  • 2026-ra a benzin jövedéki adója 3,06 lejre emelkedett, az áfa pedig 1,36 lejre nőtt;
  • a gázolaj esetében a jövedéki adó 2,8 lejre, az áfa pedig 1,42 lejre kúszott fel.

Míg 2020-ban egy teli tank árának 46 százaléka ment az államkasszába, 2026-ra ez az arány 56 százalékra nőtt.

A hat év alatt bekövetkezett 2,5 lejes/liter drágulás 70 százaléka közvetlenül a megemelt adókból származik. A fennmaradó 30 százalék a logisztikai és piaci költségek növekedése – mindkettőt a fizeti.

Világpiaci hatások

2025. december 31. és 2026. február 22. között a Brent olaj világpiaci ára 18,7 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszakban Romániában a gázolaj ára 8,5 százalékkal nőtt – ennek majdnem fele a jövedékiadó-emelésből ered. A „reális” piaci drágulás tehát 5 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy a romániai árak még nem követték teljesen a nemzetközi trendet.

Románia a felhasznált kőolajtermékek kétharmadát importálja, ezért egy ilyen mértékű globális áremelkedést nem lehet tartósan „kivédeni”. A szakértők szerint,

ha a Brent a jelenlegi szinten marad, a dízel akár 13 százalékkal, a benzin pedig 15 százalékkal is tovább drágulhat.

A mostani ár tehát nem biztos, hogy a felső határ…

A Druzsba leállása és a magyarországi zavarok

2026 januárjának végén az orosz kőolaj szállítása a Druzsba- (Barátság-) vezetéken keresztül megszakadt Magyarország és Szlovákia felé, egy ukrajnai incidens miatt. Ez a magyar olajipari vállalat (MOL) számára nem csupán kellemetlenség volt, hanem komoly működési kockázat:

  • a magyar kormány stratégiai készleteket szabadított fel;
  • alternatív útvonalakat kerestek a horvátországi Omišalj kikötőjén és az Adria-vezetéken keresztül;
  • a tengeri szállítás lassabb és drágább;
  • a logisztikai költségek nem maradnak helyi jelenségek, hanem átterjednek a régióra.

Magyarország – válaszul a Druzsba-vezeték csapjainak elzárására – leállította a dízel exportját Ukrajna felé, ami tovább növelte a regionális nyomást.

Románia helyzete kedvezőbb, de nem sérthetetlen

Románia két fontos előnnyel rendelkezik – írja az Intelligens Energia Egyesület: saját finomítói kapacitásokkal és megfelelő belső készletekkel, így nem függ közvetlenül a magyarországi finomítóktól. De a piac regionális, az árak pedig összekapcsolódnak, s a nyugati megyék gyorsabban érzékelik a közép-európai zavarokat.

 

A dízel – a személy- és áruszállítás, valamint a mezőgazdaság fő üzemanyaga – érzékenyebb az ilyen zavarokra, mint a benzin. Fizikai hiányról nincs szó, árnyomásról viszont igen.

Három lehetséges forgatókönyv

Az AEI becslése szerint, ha a Druzsba újraindul és a Brent megnyugszik, az árak 8,1–8,3 lej között ingadozhatnak. Ha a regionális ellátás bizonytalan marad, a gázolaj ára 8,3–8,5 lej/l közé kúszhat fel. Románia nincs ellátási válságban, de függ a globális jegyzésektől, az importtól és a regionális stabilitástól.

Az Intelligens Energia Egyesület egy új, rugalmas állami beavatkozási mechanizmust javasol, amely akkor lépne életbe, ha az üzemanyagárak három hónap alatt 10 százaléknál nagyobb mértékben nőnek. A javasolt „védőpajzs”:

  • rugalmas fiskális mechanizmus, amely ideiglenesen csökkenti az adóterheket;
  • célzott támogatás a leginkább érintett ágazatoknak (szállítás, mezőgazdaság);
  • védőintézkedések a lakosság számára, különösen a sérülékeny csoportoknak.

A cél nem a piac torzítása, hanem a sokkhatás tompítása – szerepel az elemzésben, amely összegzésként azzal zárul, hogy Románia nem üzemanyaghiánnyal küzd, hanem árkockázattal. A globális olajpiac, a regionális ellátási zavarok és a hazai adópolitika együtt olyan környezetet teremt, amelyben a dízel ára könnyen tovább emelkedhet. A következő hetekben eldől, hogy a mostani 8,2 lejes átlagár átmeneti, vagy egy új, tartós árszint kezdete.

A rovatból ajánljuk: