A magyar külügyi államtitkár is szemrevételezte a Pécskát és Battonyát összekötő új út csatlakozási pontját
Kocsik Imre pécskai alpolgármester, Erdős Norbert békési országgyűlési képviselő, Antal Péter pécskai polgármester, Magyar Levente államtitkár és Mákos Árpád battonyai polgármester a román–magyar határon | Fotó: Facebook/Antal Péter
Magyar Levente külgazdasági és külügyi államtitkár is megtekintette a román–magyar határon a Pécska és Battonya közötti új út nyomvonalát. A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené, egyúttal majdnem tíz kilométerrel lerövidítené a jelenlegi távolságot a két város között.
A napokban lakossági fórumon vett részt a Békés vármegyei Battonyán Magyar Levente, a magyarországi külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára, és ezt kihasználva Mákos Árpád polgármester és Erdős Norbert országgyűlési képviselő elvitte a román–magyar határra, ahol a két oldalon megépülő út csatlakozási pontját képzelték el. A szemléről Antal Péter pécskai polgármester számolt be a közösségi oldalán.
Magyar Levente biztosított bennünket a magyar kormány támogatásáról a két ország közötti új közúti kapcsolatok létrehozásában, a határ menti térség gazdaságának fejlesztése érdekében. Amellett, hogy ez lesz a legrövidebb útvonal Pécska és magyarországi testvérvárosunk között, az évszázados barátság és együttműködés szimbóluma is. A régi út egy részét, a 222-es utcát már felújítottuk és körülbelül hét kilométer van még a határig
– írta Antal Péter.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés előtt közvetlen út létezett Pécska és Battonya között, amit az 1922-ben rögzített határvonal kettészakított. Az évtizedek alatt a régi út nemcsak a köztudatból kopott ki, hanem valóságosan is eltűnt egy része: a magyarországi oldalra „eső” két kilométert teljes egészében újból kellene építeni.
Jelenleg mintegy 20 kilométer a távolság Pécska és Battonya között, de a közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornyán van a legközelebbi átkelőhely.
Az új út majdnem felére csökkenti majd a távolságot, összesen mintegy 12 kilométer lesz.
„Nemcsak a két várost kötjük össze az út által, hanem elérhető lesz általa az A1-es autópálya Arad megyei szakasza is. Ezzel Pécskát és Battonyát is bekapcsoljuk a romániai és a magyarországi autópálya-hálózatba” – nyilatkozta korábban a pécskai polgármester. Antal Péter szerint nemcsak nosztalgiából szeretnék újjáépíteni a régi utat, hanem a gazdasági haszna miatt is. Úgy tervezik, hogy a teherforgalom is használhatja majd, lévén mezőgazdasági vidéken halad át, és ez fontos lenne a betakarítás, a termény szállítása vagy közvetlen értékesítése szempontjából, emellett menetrend szerinti autóbuszjáratot is indítanának a két település között. Az elmúlt 15 évben nagyon sok Arad megyei lakos vásárolt házat Battonyán, és sokan visszajárnak dolgozni Aradra, Pécskára, vagy a környező településekre, ipari övezetekbe.
Mákos Árpád battonyai polgármester korábban azt mondta, hogy Románia 2025 januári csatlakozásával a schengeni térségihez újból jelentőséget adott a korábban is dédelgetett tervnek az út újjáépítését illetően, továbbá Battonya státusán is javított, mert az addig határszéli városnak, Magyarország legszegényebb régiójának tartott település visszaszerezheti kistérségi központi szerepét, az infrastrukturális sokáig fejlesztéseknek köszönhetően pedig a Dél-Békésben rejlő gazdasági potenciált is felfedezhetik a befektetők.
Az új utat európai uniós támogatásból próbálják megépíteni, a forrásokra az öt–öt magyarországi és romániai város által alapított Európai Területi Társulás tagjaiként pályázna közösen Battonya és Pécska.
A rovatból ajánljuk:
Gazdasági fellendülést remélnek a közvetlen összeköttetéstől, aminek a munkálatai 2027-ben kezdődhetnek.
Romániából Kisjenő, Kürtös, Pécska, Nagylak és Nagyszalonta, Magyarországról Battonya, Gyula, Sarkad, Elek és Medgyesegyháza tagja a társulásnak.
A hangsúly az egészséges életmódon van.
A projekt célja az egész életen át tartó mozgás fontosságának tudatosítása.
Harmadszor teszik meg a több mint 110 kilométeres távot, ezúttal a két megyei önkormányzat is támogatja a szervezőket.
Cél az orvosi szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítása.
