Múzsa

Pörög a cselekmény, a színészek humoros játéka, a poénok és a roppant vicces jelenetek mosolyt csalnak a nézők arcára.

A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület hatodik alkalommal szervezi meg az „Édesanyám, te jó asszony” című anyák napi magyarnótagálát április 30-án, szombaton 17 órától a helyi művelődési házban.

Bővebb információ a helyfoglalásról és a jegyelővételről kapható az egyesület Facebook-oldalán, a pecskaimagyar.hagyomanyorzo@gmail.com e-mail címen vagy a +40/753/109–610-es telefonszámon.

Május 4-én, csütörtökön 19 órakor a budapesti József Attila Színház társulata a Szibériai csárdás című előadással vendégszerepel az aradi nagyszínházban. A zenés vígjáték egy valóságosan is megtörtént eset alapján idézi fel az első világháború alatt orosz fogságba esett magyar katonák kalandját, amely során a hazájuktól távol raboskodó hadifoglyoknak parancsra el kellett játszaniuk a Csárdáskirálynőt. Hazautazásuk azon múlt, hogy tetszik-e az orosz tábornoknak a produkció vagy sem.

A képzőművészet kategóriában Szolnay Sándor-díjat adományoztak Kocsis Rudolf aradi szobrászművésznek, temesvári egyetemi oktatónak kiemelkedő képzőművészeti, művészetpedagógiai és restaurátori tevékenysége elismeréseként.

Kocsis Rudolfnak számos köztéri alkotása látható Aradon, Székelyföldön, a Felvidéken és Németországban, ezenkívül többek között az aradi Szabadság-szobor talapzatának a restaurálást is ő végezte, miután 1999-ben a vértanúk emlékművét kihozták az aradi várból, és mielőtt újból köztérre állították volna.

Miquèu Montanaro, akit provence-i trubadúrnak is neveznek, franciaországi okcitán vándorzenész, európai hírű zeneszerző. Baltazar Montanaro apja nyomdokain haladva a dzsessz- és az etnozene, a magyar és oxitán kulturális hatások határfelületeit kutatja, de nem áll tőle messze a kortárs zene újraértelmezése sem. Duójuk egy zenei beszélgetés apa és fia között régi és új zenéről, párbeszéd, ahol két ember együtt gondolkodik, együtt mozog, adják át egymásnak a stafétabotot. Két zenei világ találkozik: a zeneszerző Miquèu kötött zenéje, és Baltazar improvizációja.

Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai „versfára” tűzték ki kedvenc versüket, vagy annak egy részletét, április 11-én, a Magyar Költészet Napja alkalmából.

Emellett „zsákbamacska”-könyveket kínáltak kölcsönzésre a diákoknak, így népszerűsítve az olvasást és az irodalmat. A papírba csomagolt kötetek szerzője és címe nem volt látható, mindenki találomra vehetett kölcsönbe egy-egy könyvet, az „ára” csak annyi volt, hogy el kell olvasnia.

Az EMKE minden évben az 1885. április 12-i alapító dátumhoz legközelebb eső hétvégén, idén április 9-én, szombaton tartja ünnepi közgyűlését, s egyben átadja a szervezet – erdélyi Oscar-díjként is emlegetett – kitüntetéseit.

Beszédes István, Hernyák Zsóka és Sándor Zoltán április 4-én, hétfőn 14 órától a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban, 18 órától a Küttel Klubban (December 16. sugárút, 15. sz.) lépnek fel. Április 5-én, kedden 11 órától az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak is felolvasnak. A vajdasági meghívottakkal Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke beszélget.

A fiatal rendező az elmúlt években vált szélesebb körben ismerté, az aradiak büszkeségére, ugyanis Groșan Cristina Aradon született, és kolozsvári tanulmányai után vezetett az útja Magyarországra, ahol már tíz éve alkot.

A színházi világnap, március 27. alkalmából ítélik oda évente a Hevesi Sándor-díjat, amelyet a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának kezdeményezésére alapítottak 1998-ban. Az elismerést minden évben három olyan művész, kultúraközvetítő szakember kapja, aki sokat tett a magyar nyelvű színházi kultúra nemzetközi elismertetéséért, megismertetéséért.