Múzsa
Évadzáró nagyoperett: Bob herceg az Aradi Kamaraszínházban
Huszka Jenő Bob herceg című nagyoperettjét a Magyar Zenés Színház előadásában láthatja az Aradi Kamaraszínház közönsége. Huszka műve volt az első magyar nyelven írott operett: 1902. december 20-án mutatták be a Népszínházban. A Bob herceg hatalmas sikeréből nőtt ki a magyar operett máig tartó világsikere.
Életmese – a magyar irodalom legjava az Aradi Kamaraszínházban
Az irodalmi est alkotói versekből, prózai részletekből, zenével és játékba rejtett finom humorral szőtték Életmesévé a magyar irodalom legjavát. A különös műgonddal szerkesztett előadás az embert különböző életszakaszaiban helyezi nagyító alá, elgondolkodtató, érzelmektől sem mentes pillanatokat idézve. Az emberi lét lényeges kérdései örök változatlansággal ismétlődnek, az azokra adott válaszok is időtől, kortól, századoktól függetlenül örök érvényességet és rendet mintáznak.
Kiállították a Krisztus temetése című triptichont [AUDIO, VIDEO]
Hatéves munka eredményeként, a festmény és a kiállító terem restaurálása után ismét közszemlére tették a 15 méter hosszú és 4 méter magas, három darabból álló vallásos tematikájú festményt, több tucat magyar műkinccsel együtt.
Péntek délben a meghívottak és a sajtó jelenlétében nyitották meg a képkiállítást, a zenei aláfestést annak a zongorának a megszólaltatása jelentette, amelyen Liszt Ferenc játszott az 1845-ös aradi hangversenyei alkalmával.
Dunakanyar az Aradi Kamaraszínházban
A Dunakanyar című stúdió-előadás egyetlen Duna parti éjszaka történéseit eleveníti fel a színpadon, egy férfi és egy nő véletlenszerű találkozása mentén.
A két hálás szerepben több legendás színész páros lépett fel az évek során. A Váci Dunakanyar Színház egyfelvonásosában Nagyabonyi Emese és Molnár Bence színészeket láthatja a közönség. A két színész játéka és Alex Mendezberg rendezése rámutat arra, hogy az emberi természet semmit sem változott ötven-hatvan év alatt, miközben a világ, amelyben élünk, ez idő alatt szinte kifordult magából.
497: a Tabán Táncegyüttes és a kamaraszínház koprodukciója
Az alaptörténet szerint Dumitru Dan vezetésével 1908-ban négy Buzău-i zenész-táncos jelentkezett a Touring Club de France által meghirdetett világkörüli gyalogló versenyre. Az utazók román népdalokat és néptáncokat tanultak, valamint hangszereken kezdtek játszani annak érdekében, hogy útjuk során saját folklórjuk előadásával tartsák fenn magukat. A csoport 1910-ben román népviseletben kezdte meg a több mint tíz évig tartó utazását, mely során 497 pár bocskort használtak el.
Ismét kiállítják a Feszty-triptichont
A Krisztus temetésének restaurálását és újbóli (állandó) kiállítását az aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezte 2016-ban, és az ötlet befogadásra talált mind a városi és megyei önkormányzat, mind a múzeum vezetőségénél. A megyei tanács az elmúlt másfél évben az aradi Kultúrpalota második emeleti kiállítótermét újíttatta fel, hiszen egy ekkora monumentális alkotásnak nem volt másutt hely – ez egyúttal a múzeum képtára is lesz.
A pécskai nótagáláról a Temesvári Rádióban
Az április 30-i előadás teljes bevételét a fellépő művészek jóvoltából a Pécskai Magyar Közösségi Ház tetőszerkezetének a felújítására fordítják.
A Hely – az Aradi Kamaraszínház a Kossuth Rádióban
A Hely barátságos légkörben, különleges helyszíneken készül az ott élő, dolgozó beszélgetőtársakkal – a szórakoztató ismeretterjesztő műsorban embereket, tereket tárgyakat ismerthetünk meg,
A péntek délelőtti (romániai idő szerint kora délutáni) adásban a szerkesztők az Aradi Kamaraszínházból jelentkeztek, a 15 éve alapított intézmény alapítóival és munkatársaival beszélgettek.
Az adás visszahallgatható ide kattintva.
Kézdi Imola első verseskötetét mutatják be a kamaraszínházban
Kézdi Imola színművésszel a szintén aradi származású Kelemen Kinga dramaturg beszélget az aradi bábszínház termében május 7-én, szombaton 18 órakor.
Kézdi Imola a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. Két éve ír verseket. Azóta a Korunk, a Látó és a Helikon szépirodalmi folyóiratok hasábjain is megjelentek költeményei. Első kötete Miniallűrök címmel látott napvilágot a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában.
Szibériai csárdásra várják a közönséget
Pörög a cselekmény, a színészek humoros játéka, a poénok és a roppant vicces jelenetek mosolyt csalnak a nézők arcára.