Folytatódhat a munka | Fotó: Facebook/Centrul de Turism Arad
Călin Abrudan, Borosjenő polgármestere az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a vár eredetileg már tavaly megnyílt volna, ám a munkálatokat le kellett állítani, mert a kormányzati források nem érkeztek meg időben. A szükséges összeget végül 2026 márciusában utalták át. Az elöljáró elmagyarázta, hogy a felújítás két szakaszban valósul meg:
- az első ütem – európai uniós forrásból, 18,9 millió lej értékben (a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatával közösen benyújtott határon átnyúló pályázata keretében);
- a második ütem – kormányzati finanszírozással, 14 millió lej értékben.
„A befejező munkálatokhoz szükséges összeget már korábban megkaptuk, de ténylegesen csak néhány napja vált elérhetővé, miután jóváhagyták a helyi költségvetést. Így a következő napokban újraindulhat a munka. A nyílászárókat készítő csapat már megérkezett, a többi brigád pedig a jövő héten csatlakozik” – mondta Abrudan.
A hátralévő feladatok között szerepel a padlóburkolatok befejezése, a belső világítás kiépítése, a belső falak végső munkálatai, egy panorámalift telepítése a vár udvarán
A polgármester szerint a cél, hogy őszre minden olyan munka elkészüljön, amely a látogatók fogadásához szükséges. „Első körben a múzeum, a könyvtár és a konferenciatermek nyílnak meg. A többi helyiséget később rendezzük be, várhatóan jövő évben” – tette hozzá.
A teljes felújítás után a vár 93 helyisége és két belső udvara többfunkciós kulturális központként működik majd: múzeum, tematikus apartmanok, borospince, konferenciatermek, kiállítóterek és hagyományos mesterségeket bemutató műhelyek kapnak helyet. Abrudan elmondta: a vár egyik bástyája kimaradt a jelenlegi projektből, de az önkormányzat már keresi a további finanszírozási lehetőségeket, hogy ezt is helyreállíthassák.
Az egykori járási székhely legfőbb jelképét 2022 nyarán kezdték el felújítani, és az eredeti tervek szerint 2023-ban le kellett volna zárni a munkálatokat, de a teendők mindössze 85 százalékával készültek el. Călin Abrudan polgármester szerint a projektet egyrészt a bürokrácia – a különböző engedélyek kiváltása – késleltette, másrészt a munkálatok során tett felfedezések: leletmentesítést kellett végezni, az előkerült régészeti kincsek pedig restaurálást igényeltek.
Értékes kőfaragványok, ritka leletek kerültek elő a vár felújítása során
Az Aradtól mintegy 50 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő Borosjenő várának felújításáról több ízben is írtunk már. Az eredeti tervek szerint a projekt a tetőzet, a külső és belső falak korszerűsítését, szerkezeti megerősítést, a faanyagok és vezetékek kicserélését tartalmazta, illetve díszkivilágítás beüzemelését is.
A 2022-es munkakezdést megelőzően, előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában végzett kutatásokat a Teleki László Alapítvány Borosjenőn, ahol megtalálták a településhez közel álló egykori rendház, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült, 12. századi leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban – közölte akkor az alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból korábban egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak meg az épület legutóbbi, 1870-es évekbeli felújításakor. Ez Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Közel 150 évvel később a „társait” is megtalálták a szakemberek:
2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, 2019-ben 14 újabb, kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a leletegyüttes, köztük két oszlopfővel.
Előkerült továbbá több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egyik nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete. A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két korabeli festett kőlapot. A korábban közölt tervek szerint a leletegyüttes végső kiállítási helye a felújított borosjenői várkastély lenne.
Dénesmonostora az egykori Zaránd vármegyében, a Fehér-Körös és a híres bortermő Makra-hegy közötti területen állt egykor: a monostor az Egri egyházmegyéhez, de a vele szemben, a Fehér-Körös jobb partjára eső falu már a Váradi egyházmegyéhez tartozott. A Becsegergely nemzetség alapította Szent Dénes tiszteletére szentelt Dénesmonostora és a mellette levő Szentlélek templom a fennmaradt adatokból következtetve valahol Borosjenő határában, a balukányi malom környékén állhatott. E nemzetségi monostorról és a nemzetség tagjairól 1199-ből maradt fenn az első adat, ekkor említik a monostor prépostját és szerzeteseit is. 1318-ban ugyancsak említették a nemzetség Szent Dénes tiszteletére szentelt monostorát. A monostor valószínű, hogy a tizenöt éves háború során pusztulhatott el a Wikipédia szerint.
A 13–14. században is állt ott erődítmény
Borosjenőn egy erődítmény megléte már Losonczi István idejére tehető, pontosabban 1387-re, amikor a Jenőn tartózkodó horvát–szlavón bán okmányt adott ki innen (más források szerint a település várát először 1295-ben említik castri Jeneu alakban). A mai vár elődjét először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–1540-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partján álló létesítményt.
A törökök 1566-ban bevették, majd erdélyi fejedelmek, aztán ismét a törökök kezére került, a 17. század végére pedig osztrák császári tulajdonná vált.
Katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia a jenői helyőrséget az aradi várba rendelte.
1870–1872 között tulajdonosa, Atzél Péter historizáló stílusban újjáépíttette a várromot, s akkor nyerte el mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékkal élő gyerekek számára rendeztek be intézetet.
A román kommunista rendszer az 1970-es években speciális iskolává alakította a létesítményt, mely 1998-ig működött. Az 1989-es forradalom után az épületek használaton kívül kerültek, a vár 2000-ben került vissza az önkormányzat tulajdonába, amely azóta próbál forrásokat találni a teljes rehabilitációra. A több évtizedes elhagyatottság súlyos károkat okozott az épületegyüttesben.
Borosjenő – melynek neve a magyar Jenő törzsnévből ered, akinek szállásterülete lehetett, előtagja pedig a környékbeli gazdag bortermő vidékre utal – a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. Már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is többségében románok lakta település volt, a legutóbbi, 2021-es adatokat tükröző népszámlálásból a 8800 lakosból 229-en vallották magukat magyarnak.
Tekintse meg a képgalériát:
