A négy nap alatt a nemes hungarikum, a pálinka lesz a figyelem középpontjában. Ráadásul ebben az időszakban Gyula a pálinka fővárosává lép elő, a főváros kulcsa minden évben megérkezik a fesztivál megnyitójára. Kevesen tudják, de közel 300 éves Gyulán a pálinkafogyasztási tradíció, hiszen a gyulai várban 1731-ben báró Harruckern János György alapította az első pálinkafőzdét a régióban.

Közel állt az UTA ahhoz, hogy kiköszörülje a becsületén a múlt héten esett csorbát (1–4-es vereség hazai pályán a Sportul Snagovtól), de a korán szerzett vezetést végül kiengedte a kezéből az aradi csapat. A másodosztályú labdarúgó-bajnokság szombati játéknapján a piros-fehér mezesek Motrun vendégszerepeltek, és bő negyedóra elteltével Buia révén vezetést szereztek a Pandurii elleni kiesési rangadón. A második félidőben azonban elég volt egy hiba a védelem részéről, és a hazaiak javára megítélt tizenegyesből egyenlítettek a vendéglátók.

Erdély 1918 és 1920 között címmel tart előadást Raffay Ernő történész az Arad-Belvárosi Református Egyházközség imatermében (Deák Ferenc – jelenlegi nevén Mihai Eminescu – utca 33. sz.) április 26-án, csütörtökön 19 órától.

Május 4-én, péntek 19 órától ünnepi gálaműsort szerveznek a Ioan Slavici-színházban az aradi Szabadság-szobor Egyesület fennállásának 15. évfordulója alkalmából. A belépés ingyenes.

Régóta álma a pécskai magyar közösségnek egy olyan helyiség, amely felett bármikor rendelkezhet, saját rendezvényeinek, az előadásoknak, foglalkozásoknak helyszínt, az együtteseknek próbatermet biztosít. A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület a megvalósítás útjára lépett, és belevágott a Magyar Közösségi Ház megvalósításába.

A közlemény szerint a csoport kevéssel hétfő éjfél előtt próbált a zöld határon át Magyarországra jutni Tornya térségében. A csoport száz méterre közelítette meg gyalogosan az államhatárt, amikor a határrendészek megállították őket.

A muravidéki és az aradi magyarság nemcsak az anyaországgal keresi a kapcsolatot, hanem egymással is. A legfontosabb összekötő kapocs közöttük Zala György személye: a szobrászművész 160 éve született Lendván, de egyik első és legjelentősebb köztéri alkotása, az aradi 13 vértanún emlékműve, a Szabadság-szoborcsoport Aradon látható. Az elmúlt hétvégén a szülővárosban emlékeztek a művészre, és a ma Szlovéniához tartozó Lendvára a Romániához csatolt Aradról is voltak koszorúzók.

A 20. század eleje erdélyi költészetének meghatározó alakjára, a tragikusan fiatalon elhunyt Dsida Jenőre emlékeznek az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai április 17-i, keddi ülésükön. A megyei könyvtár első emeleti termében. A szatmárnémeti poéta visszatérő témái voltak a hazaszeretet, a mély katolikus vallásosság, a szerelem és a halálfélelem. Hitvallása így hangzott: „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.”

Az egyikre a Red House étteremben (az Aurel Vlaicu Egyetem Ursului utcai éttermében) kerül sor, a rendezvény házigazdái a Vlaicu- és Gáj kerületi RMDSZ-szervezetek. Ide várják a Vlaicu, Séga, Kakasváros, Gáj, Buzsák és Mikelaka kerületekből a vendégeket, kísér a Meteor zenekar. Érdeklődni és jelentkezni a 0721/706-994-es telefonszámon, Erdélyi Istvánnál lehet.