Apa és fia, Miqueu és Baltazar zenél együtt. Montanaro európai hírű oxitán-francia muzsikus, zeneszerző, aki sok szálon kötődik Magyarországhoz. Franciaország többnyelvű, több nép alkotta ország. Provance területe az oxitánok földje, akik ma is őrzik a franciától gyökeresen különböző nyelvüket, önálló kultúrájukat és erőteljes küzdelmet folytatnak nyelvük és kultúrájuk megmaradásáért.
A magyarul jól beszélő Montanaro oxitán népzenére építi muzsikáját, amelyben sok autentikus elemet használ. Ilyen például a sajátos dob-furulya zenei együttes, amikor a zenész egyik kézzel furulyázik, a másikkal dobon játszik. Montanaro nagyon szeret más zenei nyelvet beszélő muzsikusokkal társulni. Így az utóbbi években afrikai, arab, kolumbiai muzsikusokkal működik együtt, de sikeres nemzetközi összetételű nagyzenekara, a Vents d’Est is. Baltazar Montanaro apja nyomdokain haladva a dzsessz és az ethnozene, a magyar és oxitán kulturális hatások határfelületeit kutatja, de nem áll tőle messze a kortárs zene újraértelmezése sem.
Duójuk egy zenei beszélgetés apa és fia között régi és új zenéről, párbeszéd, ahol két ember együtt gondolkodik, együtt mozog a népzene a dzsessz-, kortárs-, középkori-, hip-hop-, improvizatív- és klasszikus zene határterületén. Két zenei világ találkozik: a zeneszerző Miqueu kötött zenéje, és Baltazar improvizációja. Megható, elgondolkodtató és szórakoztató zenei estnek nézünk elébe!
Az előadások időpontja április 11., péntek 17 és 20 óra, helyszíne az Aradi Kamaraszínház (a Bábszínház épületében). A 17 órai előadásra a Kedvezményes Teljes, Kedvezményes Kamaraszínházi és a Diákbérletek érvényesek, a 20 órai előadásra a Felnőtt Teljes bérletek és a Meghívók érvényesek. Jegyigénylés: 0755/04–52–00, akamara.ro@gmail.com.Zenei csemege az Aradi Kamaraszínházban – a Montanaro duó zenei kalandjai a költészet napján
Apa és fia, Miqueu és Baltazar zenél együtt. Montanaro európai hírű oxitán-francia muzsikus, zeneszerző, aki sok szálon kötődik Magyarországhoz. Franciaország többnyelvű, több nép alkotta ország. Provance területe az oxitánok földje, akik ma is őrzik a franciától gyökeresen különböző nyelvüket, önálló kultúrájukat és erőteljes küzdelmet folytatnak nyelvük és kultúrájuk megmaradásáért.
A magyarul jól beszélő Montanaro oxitán népzenére építi muzsikáját, amelyben sok autentikus elemet használ. Ilyen például a sajátos dob-furulya zenei együttes, amikor a zenész egyik kézzel furulyázik, a másikkal dobon játszik. Montanaro nagyon szeret más zenei nyelvet beszélő muzsikusokkal társulni. Így az utóbbi években afrikai, arab, kolumbiai muzsikusokkal működik együtt, de sikeres nemzetközi összetételű nagyzenekara, a Vents d’Est is. Baltazar Montanaro apja nyomdokain haladva a dzsessz és az ethnozene, a magyar és oxitán kulturális hatások határfelületeit kutatja, de nem áll tőle messze a kortárs zene újraértelmezése sem.
Duójuk egy zenei beszélgetés apa és fia között régi és új zenéről, párbeszéd, ahol két ember együtt gondolkodik, együtt mozog a népzene a dzsessz-, kortárs-, középkori-, hip-hop-, improvizatív- és klasszikus zene határterületén. Két zenei világ találkozik: a zeneszerző Miqueu kötött zenéje, és Baltazar improvizációja. Megható, elgondolkodtató és szórakoztató zenei estnek nézünk elébe!
Az előadások időpontja április 11., péntek 17 és 20 óra, helyszíne az Aradi Kamaraszínház (a Bábszínház épületében). A 17 órai előadásra a Kedvezményes Teljes, Kedvezményes Kamaraszínházi és a Diákbérletek érvényesek, a 20 órai előadásra a Felnőtt Teljes bérletek és a Meghívók érvényesek. Jegyigénylés: 0755/04–52–00, akamara.ro@gmail.com.A rovatból ajánljuk:
TEjben, jajban, világvégÉN a színművész harmadik könyvének a címe.
Kötetlen kötetbemutató az Aradi Kamaraszínházban.
Jön a Nemzeti Színház, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint Erdő Zoltán tárogató- és Lisztes Jenő cimbalomművész.
Horányi László egyéni műsorral lép fel Aradon október 28-án, a Bábszínházban.
A Sex, drugs, gods and rock’n’roll és a Leánykérések című produkciókat játssza a moldovai FESTIS fesztiválon.
A gyulai születésű író a díjat „lenyűgöző és látnoki életművének elismeréseként kapja, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.
