Megdőlt a látogatói rekord a múzeumban, a Képtár és az Ereklyemúzeum a fő vonzerők között

Összesen 67 376-an látogatták az Arad Megyei Múzeumegyüttes kiállításait és rendezvényeit, a legtöbben, 59 408-an az intézmény székhelyén, az aradi Kultúrpalotában látható állandó és időszakos tárlatokat keresték fel. A közgyűjtemény vezetőségének évértékelő közleménye szerint a látogatók több mint felét iskolai és turistacsoportok adták, nemcsak Romániából, hanem Magyarországról, Szlovákiából, a Moldovai Köztársaságból, Szerbiából és Franciaországból is. Emellett hivatalos küldöttségek is felkeresték a múzeumot többek között Magyarországról, Olaszországból, Szerbiából, Indiából és Kínából.

Az érdeklődés, az elismerés és a látogatóktól kapott visszajelzések fontos támogatást jelentenek számunkra. A magas látogatószám arra ösztönöz, hogy tovább fejlesszük a kulturális kínálatot és a helyi közösség számára releváns projekteket

– fogalmazott Bogdan Blaga, a múzeum igazgatóhelyettese.

A legnépszerűbb állandó tárlatok 2025-ben:

• a természettudományi részleg állandó, közelmúltban felújított, természetet idéző, hanghatásokkal kísért kiállítása;
• a 19. és 20. századi magyar festőművészek világhírű alkotásaiból álló Képtár;
• az 1848–1849-es Ereklyemúzeum;
• a régészeti részleg.

Több nagy érdeklődést kiváltó időszaki kiállítást is tartottak a Kultúrpalotában, ezek közül kiemelkedett:

• az első kínai császár halhatatlan Agyaghadseregének másolataiból készült nemzetközi sikerű kiállítás;
• az állami pénzverde 155 éves történetét bemutató jubileumi tárlat;
• a LEGO-kiállítás;
• a hüllő- és rovargyűjtemény;
• az UTA alapításának 80. évfordulója alkalmából rendezett aradi futballtörténeti kiállítás.

A legnagyobb tömegeket a májusi rendezvények vonzották, mint például a Reenact Fest című történelmi várjátékok, a múzeumok világnapja vagy a múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvények, a sportcsarnokban tartott vasútmodell-kiállításon pedig a romániai és magyarországi egyesületek mellett, németországi és olaszországi egyesületek is részt vettek. Foglalkozásokat is szerveztek a gyerekeknek, mint például numizmatikai és művészeti programokat, etnográfiai műhelyt, vezetett túrákat a természettudományi osztályon, pénzügyi nevelési workshopokat tartottak, a húsvéti és a karácsonyi kiállítás pedig ugyancsak sokakat vonzott.

A közgyűjtemény azért viseli a múzeumegyüttes nevet, mert az aradi központi intézmény kezelésébe tartoznak a lippai, világosi, ménes, soborsini és temeshidegkúti múzeumok is.

Tíz éve látható ismét az Ereklyemúzeum

A legnépszerűbb kiállítások között szerepel az 1848–1849-es relikviagyűjtemény, amelynek a 17 ezret meghaladó emléktárgyai között olyan különlegességek is láthatók, mint az Aradon kivégzett honvédtábornokok személyes holmijai, vértanúságuk napján viselt ruhadarabjai. A budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum után az aradi Ereklyemúzeum a Kárpát-medence harmadik legnagyobb ’48-as gyűjteménye.

Az Ereklyemúzeum a kiegyezés után, egy 1867-es az Alföld című lapban megjelent felhívás nyomán, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon, és 1893. március 15-én nyitottak meg a színház emeleti csarnokaiban.

A folyamatosan bővülő gyűjtemény egy idő után kinőtte eredeti helyét, s ezért a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére 1913-ban épült Kultúrpalotába költöztették át. A kiállítás túlélte a trianoni békediktátumot, a román közigazgatás bevezetését, sőt az 1956-ot követő időszakot is, csak ezután kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor személyi kultuszának megerősödésekor száműzték a raktárak mélyére. Több mint 40 évi elzártság után 2015. október 1-jén nyílt meg ismét állandó kiállításon a gyűjtemény egy része, ennek az eseménynek a jubileumán, tavalyi 10. évfordulóján rendhagyó tárlatvezetést is tartott a Kölcsey Egyesület az Ereklyemúzeumban.

Kapcsolódó

Tíz éve látogatható ismét az Ereklyemúzeum [AUDIO]

2015. október 1-jén több mint 40 évi elzártság „kerültek felszínre” az 1848–1849-es relikviák.

A Kölcsey Egyesületnek, de az egész aradi magyarságnak elégtétel, hogy a relikviagyűjteményt a megyei múzeum elődjének tartják, a vezetőség és a megyei önkormányzat 2023-ban, a 130. évfordulón hivatalosan is elismerte a jogfolytonosságot.

Felbecsülhetetlen értékű Képtár

Az elmúlt években az RMDSZ-nek és a Kölcsey Egyesületnek – amelyet a múzeum évek óta partnernek tekint a magyar vonatkozású kiállítások megszervezésében – sikerült elérnie az egykori szépművészeti részleg újranyitását is. Ez az első világháború előtti Képtár, aminek az anyaga a Kultúrpalota 1913-as megnyitására került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként, de a határok trianoni megrajzolása után a Romániához csatolt városban maradt.

Világhírű magyar festők ritka értékes művei láthatók 2022 májusa óta ismét az eredeti kiállítótermekben, az állandó tárlat központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a 15 méter hosszú és négy méter magas Krisztus temetése című triptichon.

Kapcsolódó

Kiállították a Krisztus temetése című triptichont [AUDIO, VIDEO]

Feszty Árpád hármasképe több mint hatvan év után látható ismét.

Ezenkívül Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Wágner Sándor, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Wolff Károly vagy Than Mór képeit csodálhatják meg a látogatók. A négy évvel ezelőtt újranyitást követően egy évig felújítás alatt volt a Képtár, de 2024 márciusában több teremben, kibővített gyűjteménnyel nyílt meg ismét a tárlat.

Kapcsolódó

Magyar kultúrkincsekből nyílt kiállítás [AUDIÓ]

Az első világháború után Aradon maradt festmények május 2-ig láthatók.