Az új román alkotmány elismerné a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, és lehetővé tenné számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, miután az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság elfogadta csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó módosító javaslatait – közölte az MTI-vel Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a bizottság tagja. Az alkotmány-szövegező bizottság csütörtöki ülésén visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés az RMDSZ módosító javaslatairól.
„Az első cikkelynél megmarad az, hogy Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismerik államalkotó tényezőként a kisebbségeket” – magyarázta az RMDSZ képviselője. Tájékoztatása szerint a bizottság szövegtervezetébe ez olyan megfogalmazásban került be, hogy Románia elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában. Bekerült egy olyan kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. A frakcióvezető szerint, ha ezt a kitételt a parlament plénuma is megerősíti, többé nem lehet korlátozni a székely, vagy a magyar zászló kitűzését Romániában.
Az alkotmány-szövegező bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Az MTI kérdésére, hogy ez a kisebbségek kulturális autonómiájának készíti-e elő a talajt, Máté András kitérő választ adott, de jelezte, hogy ez az új alkotmányos cikkely arra a – román törvényhozásban 2005 óta elfektetett – kisebbségi törvénytervezetre is hivatkozik, amelyben szerepel a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet. A frakcióvezető elmondta: az RMDSZ egy negyedik javaslatát is elfogadta az alkotmány-szövegező testület, amely előírná, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel minden őket érintő kérdésben. Egyes cikkelyeknél volt tartózkodás, de gyakorlatilag mind a kormánypártok, mind az ellenzék támogatták az RMDSZ említett alkotmánymódosító javaslatait – mutatott rá Máté András. Hozzátette: a bizottság a jövő héten folytatja munkáját és várhatóan akkor dönt az RMDSZ azon javaslatáról, amely lehetővé tenné, hogy sarkalatos törvénnyel elismerjék egyes „hagyományos térségek különleges státusát” Romániában.
A parlamenti különbizottság által előkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja és érvényes népszavazás is megerősíti.
*
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) üdvözli, hogy a román alkotmánymódosító parlamenti bizottság elfogadta a kisebbségek szabad jelképhasználatára vonatkozó javaslatot, és a kulturális autonómia lehetőségét is beiktatta az alaptörvénybe, de aggasztónak tartja, hogy nem a közösség, hanem „a nemzeti kisebbség törvényes képviselője” hatáskörébe utalják az autonómia-intézmények létrehozási jogát. A Toró T. Tibor EMNP-elnök által jegyzett közleményben a néppárt úgy véli, az alkotmány vitatott cikkelye alapján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „csúcsvezetése lehetőséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését”.
MTI
