Az Aradi Magyar Napok keretében a múlt pénteken mutatták be a Szabadság-szobor egyesület kiadásában megjelent Arad halad! című könyvet. A helytörténeti kötet a város legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. század végétől a 20. század elejéig, az első világháború befejezéséig tartó szakaszát tárgyalja. Az egyik társszerző, Ujj János szerint Márki Sándor történész 19. századi monográfiája után ez az első olyan forrásmunka, amely et a korszakot átfogóan mutatja be, részrehajlás nélkül, egyik vagy másik nemzetiség érdemeinek kiemelése nélkül.

A kötelező betelepítési kvótáról rendezett vasárnapi magyarországi népszavazáson 43,35 százalékos részvétel mellett az érvényesen voksolók 98,32 százaléka szavazott nemmel a magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap késő este nyilvánosságra hozott csaknem végleges adatai szerint. Mivel a részévteli arány nem haladta meg az 50 százalékot, a referendum érvénytelen.

Szombaton tartották meg a történelmi Békés-Bánáti Református Egyházmegye gyülekezeteinek negyedik találkozóját. A Trianon előtti egyházmegyét öt részre szabdalta az első világháborút lezáró békediktátum, jelenleg három országban működnek az utódegyházmegyék: Békésben és Csongrádban, Arad és Temes megyében, valamint a szerbiai Bánságban.

A szárazkolbászversenyre természetes vagy műbélbe töltött száraz kolbásszal nevezhetnek húsüzemek, magánszemélyek, kolbászt árusításra vagy saját fogyasztásra készítők egyaránt. A kolbászokat október 24-25-én, 10-18 óra között lehet leadni személyesen a fesztivál helyszínén vagy megküldeni postai úton a következő címre: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 65/1. (fesztiváliroda).

A minősítést a kolbászkészítésre vonatkozó szabványok és a hagyományos házi szokások figyelembe vételével szakmai, média és közönségzsűri végzi a Csabai Kolbászfesztiválon a Rábai Miklós sátorban.

Több mint egy tucat veterán autót és motorkerékpárt állítottak ki az idei Aradi Magyar Napokon a városháza előtt. A Makói Veteránautó-klub makói, szegedi és szabadkai tagjainak járművei sokakban nosztalgiát kelthettek a múlt század hatvanas-hetvenes, vagy a nyolcvanas évei iránt, de megcsodálhattunk a 20. század elején vagy a második világháború idején használt oldtimereket is. Az autósklub büszkesége egy Ford T-modell, amelynek egyik tervezője a makói születésű Galamb József volt. Ez a jármű is látható volt két napig Aradon, sőt kérésére be is indította Szilágyi László klubelnök.

A másodosztályú labdarúgó-bajnokság szombati játéknapján az UTA tartotta magát a sepsiszentgyörgyi kiszállás első félidejében. Sőt Curtuiuş révén rögtön térfélcsere után a vezetést is megszerezték az aradiak. Ezt követően azonban az újonccsapatban az élvonalat is megjárt Hadnagy igazi hadvezérré lépett elő, és tíz perc alatt mesterhármast ért el. A 77. percben az aradi gólszerző begyűjtötte második sárga lapját (amiért kiállítás járt), s ez megpecsételte a vendégek sorsát.

Az Aradi Hírek játékán két belépőt ajánlunk fel a szervezők jóvoltából a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter október 14-i aradi Nemdisznóláb című stand up comedy estjére. Nem kell mást tenni, mint beküldeni kedvenc poénjukat, viccüket az aradihirek@gmail.com e-mail címre.

A szerkesztőség által legjobbnak vélt két vicc beküldői ingyen mehetnek be a humorestre.

Beküldési határidő: okótber 3., hétfő éjfél.

Az Aradi Magyar Napok keretében veteránautó-kiállítást szerveznek péntek déltől szombaton 14 óráig az aradi városháza előtt. A Makói Veteránautós Klub járművei – gépkocsik és motorkerékpárok – csodálhatók meg a központban, köztük a híres, a Galamb József által tervezett Ford T-modell egyik eredeti példánya.

Az 1989-es rendszerváltás előtt az aradi magyarság fokozatosan veszítette el kulturális intézményeit, iskoláit. A román kommunista diktatúra asszimilációs politikája mind kevesebb teret engedett az identitástudat megőrzésére. A hagyományőrzés egyik utolsó bástyája volt a Viola Néptáncegyüttes, amely köré (is) 1975-től 1992-ig szerveződött a magyar közösségi élet.