Tücsökringató játszó- és táncház Kisjenőn

A két pedagógus elmondta, hogy a hagyományokat nem ápolni kell, mert nem betegek és nem őrizni kell, mert azokat senki sem akarja ellopni, hanem megélni kell.

„Tücsökringató” néven játszóházat és táncházat szerveztek szombaton Kisjenőn. Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezésében Miklós János és felesége, Miklós-Papp Zsuzsanna néptáncpedagógusok szereztek egy felejthetetlen délutánt azon kisjenői és ágyai gyermekeknek és szüleiknek, akik eljöttek az erdőhegyi református közösségi házba. A két nagyváradi pedagógus elmondta, hogy minden foglalkozást előre megterveznek percről percre, hogy minél sokrétűbben és hatékonyabban tudják kitölteni azt a másfél-két órát, amit egy-egy gyermekcsoporttal töltenek.

Először a 6-10 évesekkel játszottak-táncoltak. A játékos bemelegítés segített oldódni, majd figyelemfelkeltő és -fejlesztő gyakorlatok következtek. Azután népi gyermekjátékok: hívogató, libikókázó, szarkatánc (páros szökdelések), ritmusgyakorlatok következtek. Tánctechnikai alapozásnak következett az ugróiskola. Remek testsúlyáthelyezés-koordináció fejlesztő gyakorlatnak bizonyult. A szünet előtt jött a „nehezebb” része a programnak, az „igazi” tánctanulás: somogyi ugróstáncot tanulhattak a kicsik, amitől jól el is fáradtak. A szünetben Miki bácsi mesét mondott a gyerekeknek.

A folytatásban a gyerekeket elkísérő szülőkkel, nagyszülőkkel következett a közös program: „csontkovácsolás”, lovagoltatás, „tücsökringató”, „patkoló”, „levélírás” stb. Végül csoportos játékok zárták a délután első részét: „tüzet viszek” fogócska, „dinnyés”, „csőszös” fogócska.

A délután második részében a 10-16 éves fiatalokkal foglalkoztak. Itt is figyelemfelkeltő-fejlesztő játékokkal indult a program, majd szituációs játékok, ritmusérzék-fejlesztés („pányvázás”) következett. Miklós János bemutatott a fiataloknak hagyományos magyar népi hangszereket: kereplőt, tutorát, dorombot, a pásztorok által készített egyéb használati tárgyakat. A délután folyamán három moldvai csángó táncot tanulhattak meg a magyar hagyományok iránt érdeklődők: „Ördögútját”, „Kecskést” és „Léremet”. Jó volt nézni, milyen fogékonyak és mennyire élvezik a közös táncot a fiatalok.

Aki eljött, szülő és gyermek, mind jól érezte magát ezen a délutánon.

A két pedagógus elmondta, hogy a hagyományokat nem ápolni kell, mert nem betegek és nem őrizni kell, mert azokat senki sem akarja ellopni, hanem megélni kell, a mindennapok részéve kell tenni.

Az EMNP sajtóközleménye

 

A rovatból ajánljuk:

Március 15. – Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdete. Erdély-szerte is megemlékeznek a forradalom kitörésének 178. évfordulójáról, Aradon 16.30-tól tartanak koszorúzást a Szabadság-szobornál.
Aszfaltozzák Tőzmiske község településein a megyei rangú utat
Folytatódnak az útépítési és felújítási munkálatok Arad megye északi vidékén a kedvező időjárásnak köszönhetően.
Hatvanöt éve hunyt el Szántay Lajos, Arad neves műépítésze [AUDIO]
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
Alig használják az iskolai „nyugitermeket” a tanintézményekben
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.