Nagylak polgármestere szerint Sajtény és Németpereg „beolvasztása” megtakarítást jelentene a települések számára
Nagylaki városkép az evangélikus templommal | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését, de a szóban forgó községek elöljárói fenntartással fogadnák az erre irányuló kezdeményezést. Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-s polgármestere szerint a városhoz való csatlakozás nagyobb adóterheket róna a lakosokra, nehézkesebb ügyintézést jelentene, ráadásul az etnikai arányok is megváltoznának a helyi magyarság kárára.
Mircea Onea, Nagylak nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy első lépésként közös adminisztratív szolgáltatások létrehozását és együttműködést javasol az európai uniós pályázatok terén, majd néhány éven belül sor kerülhetne „az önkéntes közigazgatási egyesülésre”.
„Ez akár már 2028-ban megvalósulhatna, nem érdemes tovább húzni a jelenlegi állapotot. Sok település már nem tudja fedezni a működési költségeit, a községek összevonása pedig megoldást jelenthetne. Nem elnyelésről beszélünk, hanem minden fél számára előnyös együttműködésről” – fogalmazott a nagylaki polgármester.
Onea szerint az általa vezetett város jelenleg is fedezni tudja működési kiadásait, tavaly pedig körülbelül egymillió lej többlettel zárt. Mint mondta, az elmúlt években a helyi adókból és illetékekből befolyt összeg mintegy 70 százalékát a hivatal fenntartására kellett fordítani.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének. Itt él a legnagyobb romániai szlovák közösség: 2457-en (a lakosság 36 százaléka) vallották magukat szlováknak, s anyanyelvüket az oktatásban és a közigazgatásban is használhatják (őseik 1803-ban telepedtek le Nagylakon). A nemzetiségüket a népszemlálássorán vállaló magyarok lélekszáma 117.
Sajtény és Németpereg „bekebelezésével” az új közigazgatási egységnek közel 11 ezer lakosa lenne. A Nagylaktól dél-keletre fekvő Sajtényban 2801-en élnek (közülük 15-en magyarok), míg a várostól észak-keletre eső soknemzetiségű Németpereg két településének, a községközpont Németperegnek és Kisperegnek 1538 állandó lakosa van:
- az ismert nemzetiségű lakosság 41,9 százalékát kitevő magyarok (608 lélek a 2021-es népszámlálás szerint) szinte mind Kisperegen élnek;
- a magyarok után a második legnagyobb közösség a románoké (35 százalék), őket követik a rutének (8,75 százalék), a szlovákok (7,79 százalék), a csehek (3,24 százalék), a németek (2,6 százalék) és az ukránok (0,62 százalék).
Dorin Florea, Sajtény szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere nem támogatja az elképzelést. „Jelenleg fenntartásaim vannak, úgy gondolom, hogy ez hátrányos lehetne a közösségünk számára. Nincs garancia arra, hogy a pénzek elosztásánál korrekt bánásmódban részesülnénk. Való igaz, hogy csökkenne a bürokrácia és a működési költség, de ez önmagában nem jelent előnyt a lakosságnak. Nyitottak vagyunk a további egyeztetésekre, hogy kiderüljön, valóban profitálna-e a község ebből” – nyilatkozta Florea.
Szemlakkal tart elképzelhetőnek együttműködést Németpereg
Kovács Imre, Németpereg RMDSZ-es polgármestere elutasítja, hogy a község két települése akár Pécska, akár Nagylak „külvárosa” legyen.
„Ha a városhoz csatlakoznánk, az magasabb helyi adókat és illetékeket jelentene a lakosságnak. Ráadásul a közszolgáltatások távolabb kerülnének, és nálunk sokan az idősebb nemzedékhez tartoznak. Számukra a digitalizált szolgáltatások nem olyan könnyen elérhetők, mint a fiatalabbak esetében. Nem beszélve arról, hogy az etnikai arányok is megváltoznának, mondanom sem kell, hogy a mi hátrányunkra” – nyilatkozta Kovács Imre. Ezzel együtt nem zárkózik el az együttműködési formáktól.
El tudnám képzelni, hogy konzorciumot alakítva együttműködjünk Szemlakkal, amely ugyanakkora távolságra van, mint Nagylak, de mindkét községi megőrizhetné az önállóságát. Bizonyos szolgáltatásokat közösen működtetnénk, megoszlanának a költségek
– tette hozzá az RMDSZ-es polgármester.
A közigazgatási átszervezést, a kislétszámú települések községi státusának megszűntetését Ilie Bolojan PNL-s miniszterelnök „hintette el” a köztudatban, mivel a kormány mindenáron csökkenteni szeretné a közszférában az állások számát és a bérköltségek mértékét, ezzel is mérsékelve a rekordméretű költségvetési hiányt. Bolojan ötletét több megyei önkormányzat vagy nagyvárosi vezető is felkarolta, míg az önállóságukat féltő kisebb települések elöljárói elutasítják.
Az Arad megyei önkormányzat például korábban felvetette egy metropolisz-övezet kialakítását a megyeszékhely és vonzáskörzetében található települések részvételével. Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke szerint pedig a kisebb településeknek adminisztratív konzorciumokat kellene létrehozniuk. „Ez azt jelentené, hogy közös szolgáltatásokat nyújtanak alacsonyabb költséggel” – mondta.
Közigazgatásilag különálló települések egyesülés jelenleg csak népszavazással valósítható meg, ami a kisebb közösségek számára költséges megoldás.
Bîlcea szerint a közigazgatási törvénykönyv módosítására is szükség lenne: „A törvény szerint egy községnek legalább 1500 lakossal kell rendelkeznie. Ezt a minimumot akár 3000-re is emelni lehetne, így jelentősen csökkenne a közigazgatási egységek száma, és ezzel együtt az állam kiadásai is” – jelentette ki. Arad megyében jelenleg a 68 község közül 18 nem éri el az 1500 lakosos küszöböt.
A rovatból ajánljuk:
Călin Bibarț aradi polgármester korábban ingyenessé tette volna a szolgáltatást, de szerinte nem lehet.
2015 óta nincsenek menetrend szerinti járatok.
Április 3. és 15. között rendezik meg a Katedrális (volt Tököli) téren.
Átlagosan 15 százalékkal többen használják a villamosokat és buszokat.
A gyógyszert közvetlenül a vékonybélbe juttatják.
Függőjárdát és új hidat is építenek.
