A családtámogatásra koncentrált az RMDSZ Faragó Péter szerint

A kormány igyekezett helytállni a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború által kiváltott gazdasági nehézségek közepette, az energia- és üzemanyagár-kompenzációs törvénnyel, a nyugdíjak és a minimálbér jövő évi emelésével ellensúlyozni próbálja azt a veszteséget, amit a családok elszenvedtek – jelentette ki Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szerdán, évértékelő sajtótájékoztatóján.

A honatya egyúttal az elmúlt két esztendő mérlegét is megvonta, ugyanis 2020 decemberében lépett kormányra a magyar érdekvédelmi szervezet – előbb a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), a 2021-es kormányválság után pedig a PNL-vel és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) alakítva ki együttműködést.

Faragó Péter szerint az RMDSZ következetes volt a kormányprogram véghez vitelében, és szem előtt tartotta a családtámogatási rendszerek bővítését, a kedvezményezettek körét. „A mi nemzedékünk azt hitte, hogy a járványok és a háborúk kora lejárt Európában, erre tavaly és tavaly előtt a világméretű koronavírus-járvány, idén pedig Oroszország Ukrajna elleni offenzívája rendítette meg a biztonságérzetet. Mindkét jelenség soha nem tapasztalt kihívás elé állította politikai szférát és a társadalom egészét” – mondta.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ szövetségi elnökét idézve Faragó Péter kiemelte: az elmúlt 32 év alatt 34 különböző összetételű kormánya volt az országnak, ilyen körülmények között pedig nem lehet biztonságosan építkezni, hosszú távra tervezni, ez pedig meglátszik a közéllapotokon is. A pandémia és a háború következményekét gazdasági válsággal találtuk szembe magunkat, de a kormány – benne az RMDSZ-szel – az energia- és üzemanyagár-kompenzációs törvénnyel, a nyugdíjak és a minimálbér jövő évi emelésével ellensúlyozni próbálja azt a veszteséget, amit a családok elszenvedtek – hangsúlyozta Faragó. Kiemelte, hogy a bruttó minimálbér 3000 lejre emelése januártól, több mint 20 százalékos növekedés, a nyugdíjak 12,5 százalékos emelése mellett pedig egyéb kedvezményeket és juttatásokat biztosítanak a kisnyugdíjasoknak, akik a leginkább kiszolgáltatottak a drasztikus áremelkedéseknek.

A schengeni csatlakozás ismételt elodázását „váratlan, de annál nagyobb pofonnak” nevezte, és a Maszol érdeklődésére kifejtette, hogy a román–magyar határ mentén élő magyar közösségeket kétszeresen hátrányosan érinti ez, mint mondjuk a Belső-Erdélyben élőket. Arad megyében négy olyan határkeresztező utat újítottak fel tükörprojektek keretében, amelyek Békés vagy Csongrád megyei településekkel jelentenek összeköttetést, de több mint tíz éve nem, vagy csak ritkán használhatják a helyiek. „Ez nemcsak gazdaságilag jelent hátrányt, hanem a mindennapi kapcsolattartást, vagy a határ menti munkavállalók ingázását is megnehezíti. Oda jutottunk, hogy itt, a határ mentén, kétszer is meggondoljuk, különösen munkaszüneti vagy ünnepnapok idején, hogy útra keljünk-e Magyarországra, mert olyan sokat kell várni a határon” – fogalmazott Faragó Péter. Szerinte a román diplomácia feladata, hogy az Európai Uniós Bel- és Igazságügyi Tanácsának decemberi ülését román csatlakozást megvétózó Ausztriát meggyőze, hogy „a román állampolgárok nem lehetnek másodrangúak az unióban”.

A sajtótájékoztatón Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, az RDMSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke azt ismertette, hogy a magyarlakta települések milyen támogatásokban részesültek. 2022-ben mintegy 33 millió lej állt a megyei tanács rendelkezésére, amiből helyi önkormányzatok költségvetését egészítette ki, s ebből 1,7 millió lej jutott az RMDSZ-es polgármesterek által vezetett településeknek. Ezt a pénzt helyi infrastrukturális beruházásokra fordíthatták – mondta. „Ez az egyetlen mód nekünk, képviselőknek, hogy a helyi közösségeket támogassuk – nyilván az egyházi és kulturális támogatásokon kívül, amelyek más költségvetési tételt jelentenek” – tette hozzá.

A magyar történelmi egyházak templomait is felújították – példaként említette Kisiratost, Nagyiratost és Simonyifalvát –, ugyanis évente 1-1,2 millió lejt szánt a megyei tanács a felekezeteknek, amiből a magyar egyházak 100-120 ezer lejt kaphatnak meg. Ezeket az összegeket kimondottan templomfelújításra lehet költeni – tehát más egyházi ingatlanra nem –, és nem fizethetők ki belőlük a munkadíjra, csak az építkezési/felújítási anyag ára.

Péró Tamás szerint a legfontosabb magyar eseményeket bevették a Megyei Kulturális Központ eseménynaptárába, így „nem volt magyar falunap, amely ne kapott volna legalább 20-25 ezer lejnyi támogatást”; emellett a Pécskai Magyar Napokat, az Erdőhegyi Napokat vagy a borosjenői Szórványbált is támogatták.

A legutóbbi helyhatósági választásokon a PNL több mint kétharmados többséget szerzett a megyei képviselőtestületben, így ebben a ciklusban nincs szüksége a két RMDSZ-es szavazatra, de Péró Tamás szerint a korábbi évek jó együttműködésének köszönhetően a liberálisok továbbra is partnernek tekintik az RMDSZ. Nyilván, más az alkupozíció, mint legutóbb, de így is lehet eredményeket elérni – jegyezte meg az ügyvezető elnök.

A rovatból ajánljuk:

Fennállásának 110. évfordulójára megújul a Bohus-palota [AUDIO]
Jeles személyiségek laktak az épületben, emeleti helyiségeit pénzintézetek bérelték, a műteremlakásokban neves képzőművészek alkottak, és ott működött az első, erre a célra kialakított mozi.
Járni jár, de még jut is – Péró Tamás megyei tanácsos az idei költségvetéséről [AUDIO]
A kulturális és a templomfelújítási keret 10 százalékát a magyarság használhatja fel.
Leomlott a solymosi várrom egyik fala
Kampánytéma lett a műemléképület elhanyagoltsága.
Idén megteszik az első lépést a pécskai termálstrand megvalósításához [AUDIO]
Ötmillió euró vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak.