„Úgy döntöttem, hogy 60 nappal meghosszabbítom az alapélelmiszerek árréskorlátozásáról szóló rendeletet. A román állampolgároknak továbbra is szükségük van az élelmiszerárak stabilitására, a múltkori spekulatív áremelési őrület után” – írta a kormányfő.
Az eddigi enyhe időjárás miatt ugyanis elszaporodtak a rágcsálók, főleg a mezei egér okozott károkat az őszi vetésben.
A fagypont alatti tartós hidegtől azt remélik a gazdák, hogy meggyérül az egérállomány, de jótékony hatást várnak a földeken is az időjárástól, ami ilyen körülmények között segíti a növények fejlődését, szárképződését, a gabonafélék magtermelését.
Arad megyei agrárjelentést Nagy Zsolt falugazdász adott, akivel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett a Temesvári Rádió Magyar adásában. Hallgassa meg:
A romániai gazdák elégedetlensége nem újkeletű, már a múlt év elején kifejezték nemtetszésüket, amiért az Európai Unió megnyitotta az ukrajnai gabonaexport előtt a kelet-közép-európai tranzitútvonalakat, mert az orosz–ukrán háború miatt a régi szállítási útvonalak bezárultak. Az ukrajnai gabona felborította a romániai piacot is – mondja Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
A lakosság személyesen, készpénzzel az önkormányzati adóhivatal kirendeltségeiben vagy a postahivatalokban teljesítheti adókötelezettségeit. A polgármesteri hivatalnak alárendelt adóhivatal székháza a Vörösökörnél, a Mucius Scaevola utca 11. szám alatt található, de pénztárat működtet a Csanádi-palotában is – ezek nyitva tartási ideje: hétfőtől csütörtökig 8.30 és 16 óra között, pénteken 8.30 és 13.30 között.
Az intézmény évvégi sajtótájékoztatóján Gheorghe Seculici, a kamara elnöke összegezte kedden a 2023-as évet. Kiemelte a nemzetközi együttműködéseket, különösen a magyarországi partnerekkel való kapcsolatokat nevezte eredményesnek. A román állam elé követendő példaként is állította a magyarországi kamarai törvényt, mely minden vállalkozás számára – elenyésző anyagi terhet jelentő – kötelező tagságot ír elő, cserébe viszont a cégek szakmai és jogi tanácsadásban, a fejlesztésekre vonatkozó pályázatok útvesztőiben pedig eligazításra számíthatnak.
A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi román bruttó hazai terméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli.
A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő csütörtök esti bejelentése szerint – Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.
A tárca közlése szerint szeptember végén az államadósság 759,342 milliárd lej volt, míg egy hónappal korábban még csak 735,957 milliárd lej. A szeptember végi államadósság a GDP 50,5 százalékának felel meg. Ez 1,6 százalékpontos növekedést jelent augusztushoz képest.
Az adósságállományból 354,046 milliárd lej nemzeti valutában, 332,658 milliárd lej euróban, 71,569 milliárd lej pedig amerikai dollárban áll fenn. A kormány adósságállománya 740,164 milliárd lejt tett ki, az önkormányzatoké pedig 19,168 milliárd lejt.
Az elmúlt hetekben a bukaresti kormánykoalíció mindkét pártja azt hangoztatta, hogy a szeptemberben hozott megszorító intézkedéseket nem követik majd adóemelések, és Marcel Ciolacu ebben a szellemben kezdte csütörtök reggeli nyilatkozatát is.
Ez a 12. romániai termék, amelyik európai uniós védettséget kapott, azután, hogy 2011-ben a román Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal már védett márkának nyilvánította.
A helyi közemlékezett szerint a kommunizmusban, amikor a hírhedt diktátor, Nicolae Ceaușescu azt kérte, hogy reggelente pécskai kenyér legyen az asztalán, a magyar határ menti, Arad megyei településről helikopterrel szállították Bukarestbe a frissen sütött pékterméket.
Mekkora ma, és meddig lesz még magas az infláció Romániában és Magyarországon? Miért romlott a pénz értéke a közelmúltban? Mi ennek az oka? Mekkora áremelkedés várható a következő években? Hogyan érdemes költeni, mibe érdemes befektetni? Mikor térnek vissza a korábbi árak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ előadásában dr. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
