Olvassa, de nem érti? | Illusztráció: Pixabay
Az IRES közvéleménykutató intézet, valamint a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) által közösen végzett kutatás során több mint 4000, 15 év feletti embernél hétköznapi élethelyzetekben is előforduló „feladatokkal” (egy űrlap kitöltése, grafikon értelmezése, hirdetés elolvasása) tesztelték az írásértést és számtani készségeket:
- a szövegértésnél a résztvevők 20,1 százaléka nem érte el az alapvető készségi szintet, további 17 százalék pedig csak részlegesen értette, amit olvasott;
- a matematikai készségek terén még rosszabb volt a helyzet: 27,5 százalékál teljes, további 10,9 százaléknál részleges tudatlanságot mértek.
A nemek közti eltérés nem volt számottevő. A falusiak esetében viszont csaknem 9 százalékponttal rosszabb a helyzet a szövegértés terén a városlakókhoz képest, a számtani készégek terén pedig 6 százalékpontos a falusiak lemaradása – ismertette a felmérést az MTI.
Igazán meghatározó különbséget – ami a városiak és falusiak közti eltérést is befolyásolja – az iskolázottság függvényében észleltek a kutatás készítői:
a legfeljebb 8 osztályt végzett alanyoknál 43 százalékos, a középiskolát végzetteknél 14 százalékos, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőknél pedig 6,5 százalékos volt a funkcionálisan analfabéta válaszadók aránya.
Az Edupedu azt is kiemelte, hogy megalapozatlan „mítosznak” bizonyult az a – kommunizmus iránt nosztalgiát táplálók által terjesztett – nézet, miszerint „régen komolyabb volt az iskola” Romániában: a súlyos funkcionális analfabetizmus aránya több mint kétszer akkora (43 százalék) a 65 év felettiek körében, mint a 35 év alattiak (20 százalék) esetében.
