Huszonöt évvel ezelőtt a román és a magyar mezőgazdasági minisztériumok szervezésében jött létre az első magyar–magyar gazdatalálkozó Aradon az Agromalim Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállítás keretében: a kiállítás azóta 34. kiírását érte meg, az immár Magyar Gazdafórumként megtartott esemény pedig az egyik legjelentősebb kísérőrendezvénye lett.
A nemzetközi szaktekintély szerint a szárazság és a perzselő hőség negatívan befolyásolta a termés mennyiségét, a minőségre viszont nem lehet panasz. Ugyanakkor a borászoknak megoldást kell találniuk a túlélésre: vagy szárazságtűrő fajtákat telepítenek, vagy öntözőtrendszerekbe fektetnek be, mert egyre több aszályos évnek nézünk elébe.
Idén a csapadékhiányhoz perzselő hőség is társult, és a dél-erdélyi borvidékeket jobban sújtotta az extrém forróság – folytatja a 2018-ban a Magyar Bor Akadémia által az év bortermelőjének választott Balla Géza.
A 34. alkalommal megszervezett vásáron tíz ország 300-nál is több kiállítója van jelen, a szakmai tanácskozásokon a kor kihívására keresik a megoldást. A hagyományos földműveléstől a digitalizált mezőgazdasági eljárásokig minden megtalálható az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara által szervezett eseményen.
„Véget vetünk annak a gyakorlatnak, hogy a gyártók vagy a kereskedők csökkentik a termékek súlyát, de az árakat változatlanul hagyják. A fogyasztók megtévesztésének ez a formája ma véget ér” – mondta a miniszterelnök a kormányülésen.
Az Agromalimnak számos kísérő rendezvénye is lesz: termékbemutatók, szakmai és szakági konferenciák várják az érdeklődőket.
Szeptember 7-én a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. aradi irodája és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete megszervezi a 25. Magyar Gazdafórumot Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.
Az Expo kiállítási központ három pavilonjában és a külső kiállítási területeken több 300 kiállító lesz jelen. A hagyományos földműveléstől a precíziós mezőgazdaságig minden megtalálható az Agromalimon, ami az ország második legnagyobb agrárkiállítása. Őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, állattenyésztők egyaránt jelen lesznek, és számos kísérőrendezvényt is szervez az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara.
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a nap folyamán közvitára bocsátják a jogszabályt, amely szerint mentesül a késedelmi kamatok és a büntetések alól az az adótartozással rendelkező személy, aki november 25-ig befizeti a tartozását.
Négy nappal meghosszabbította a mezőgazdasági minisztérium az aszálykár miatti kártérítés igénylését – írja a Krónika. Az eredetileg augusztus 15-ig szóló kérvényezés határidejét a szakminisztérium honlapjának tájékoztatója szerint kitolták augusztus 19-ig.
Sokan még mindig nem rendelkeznek tárolási kapacitással, ezért ki vannak szolgáltatva a nagykereskedőknek, akik már aratás után megkeresik a termesztőket. Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke szerint hiába volt jó a gabonatermés, az alacsony ár és a kukoricát meg a napraforgót megsemmisítő aszály miatt nagyon kevés haszonnal maradnak a gazdák. A gabonaárakról és a jelenleg tartó mezőgazdasági munkálatokról Nagy Zsolt falugazdászt kérdezte Pataky Lehel Zsolt.
Az intézmény közleménye idézte Gheorghe Seculici elnököt, aki szerint ázsiai munkavállalók ezrei pótolják a Nyugat-Európába emigrált hazai munkaerőt, Srí Lanka pedig az egyik legnagyobb „utánpótlást” jelenti ebből a szempontból. 2023-ban közel 75 ezer harmadik országbeli állampolgár tartózkodott Romániában munkavállalási engedéllyel, közülük mintegy 30 ezren Srí Lanka-iak és nepáliak voltak. Nem véletlen, hogy a román diplomácia engedélyezte Srí Lankának egy bukaresti nagykövetség megnyitását, amire múlt héten került sor – emlékeztetett Seculici.
