Kiszáradt a kukorica | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az elmúlt két évben az aszály miatt alig tudtak valamit betakarítani kukoricából az Arad megyei gazdák, ezért sokan más nagykultúrákkal vetették be a kukoricaföldeket. Adrian Alda, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint idén 40 470 hektáron termesztettek tengerit a megyében, ami a tavalyi területnek mindössze a fele.
A betakarítás a termőterületek mintegy 65 százalékán fejeződött be, az eddigi eredmények alapján pedig
hektáronként átlagosan 2000–2500 kilogrammos termés várható.
A szárazság által leginkább sújtott területeken mindössze 500 kiló kukorica teremhet hektáronként, míg a több csapadékot kapott térségekben a gazdák legfeljebb 4 tonnás hozamra számíthatnak.
Az aszály nemcsak a kukoricát érintette. Az agrárhivatal adatai szerint károkat jelentettek többek között az áfonya-, gyümölcsfa-, mogyoró-, homoktövis-, zöldbab-, napraforgó-, szarvaskerep-, frisszöldség-, lucerna-, csillagfürt-, étkezésiborsó-, dió-, dinnye-, takarmánynövény-, cukorrépa-, szója-, cirok- és paradicsomültetvények esetében is.
A tavaszi kultúrákban keletkezett károk miatt 2926 gazdálkodó adott le kárbejelentést a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz. Az érintett termelők Arad megye 78 közigazgatási egysége közül 57-ből kerültek ki.
Összesen 63 595 hektárnyi termőterületet nyilvánítottak aszály sújtotta övezetnek.
„Az idei szárazság jelentős hatással volt a mezőgazdaságra, egyaránt érintette a tavaszi és az őszi kultúrákat. A kárbejelentések nagy száma és a károsodottként nyilvántartott területek nagysága is azt mutatja, milyen nehézségekkel szembesültek a gazdák” – nyilatkozta Adrian Alda az Agerpres hírügynökségnek. Hozzátette: ebben az időszakban különösen fontos a helyszíni helyzet pontos felmérése, hogy a károkat megfelelően értékeljék, és az érintett gazdálkodók hozzájussanak a jogszabályok által előírt támogatásokhoz.
Arad megyében már tavaly is rekordalacsony kukoricatermést jegyeztek fel:
- 1990 óta akkor volt a leggyengébb a hozam, hektáronként átlagosan mindössze 2000 kilogramm;
- normális csapadékmennyiség mellett a megyei átlagtermés eléri a hektáronkénti 8 tonnát átlagban.
Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák egyesületének alelnöke a kárigények számáról azt monda, hogy nem felelnek meg a valóságnak. „Ennél a számnál sokkal nagyobb a károsultak száma, de egyesek nem is tudnak arról, hogy kárpótlást kaphatnak az államtól, mások nem járnak utána mert vagy idősek, vagy úgy érzik, hogy nem éri meg a fáradságot, olyan kevés a pénz” – nyilatkozta az Aradi Híreknek.
A kárfelmérés kapcsán azt kifogásolta, hogy nem egységes módszert alkalmaznak az egész megyében, sőt településenként is vannak eltérések.
„Például Pécskán megállapították, hogy 80 százalékban károsodott a kultúra, és annak megfelelően ítélnek meg mindenkinek kártérítést. De Aradon hiába arattam csak 600 kiló kukoricát egy hektárról, nekem beírtak 70 százalékot, a szomszéd földje esetében, amelyik ugyanolyan gyenge termést produkált, 90 százalékot hagytak jóvá” – tette hozzá.
A falugazdász ugyanakkor megragadta a lehetőséget, hogy felhívja az érintettek figyelmét: október 15-ig bejelenthetik kárigényüket a kapásnövények re, bővebb információkat a mezőgazdasági igazgatóságnál és a helyi önkormányzatok agárosztályai kaphatnak.
Jóváhagyták a tavalyi kárpótlást, de pénzt még nem láttak
A parlament a közelmúltban hagyta jóvá a 2025-ös aszálykárokra megítélt állami kárpótlás összegét, amit hektáronként 330 lejben állapítottak meg – közölte Nagy Zsolt. Az érintettek ebből kapnak olyan arányban, amekkora mértékben szenvedtek kárt. „Hogy pénzt mikor látunk belőle, azt nem tudjuk” – fűzte hozzá.
Azt sem, hogy az idei aszálykárokra mennyit hagynak jóvá, és mikor kaphatják meg a gazdák.
