Gazdaság

Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét

A csütörtöki kormányülésen fogadták el a tervezetet | Fotó: gov.ro

A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi román bruttó hazai terméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli.

A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő csütörtök esti bejelentése szerint – Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.

Meghaladta a GDP 50 százalékát az államadósság

Illusztráció | Fotó: pixabay.com

A tárca közlése szerint szeptember végén az államadósság 759,342 milliárd lej volt, míg egy hónappal korábban még csak 735,957 milliárd lej. A szeptember végi államadósság a GDP 50,5 százalékának felel meg. Ez 1,6 százalékpontos növekedést jelent augusztushoz képest.

Az adósságállományból 354,046 milliárd lej nemzeti valutában, 332,658 milliárd lej euróban, 71,569 milliárd lej pedig amerikai dollárban áll fenn. A kormány adósságállománya 740,164 milliárd lejt tett ki, az önkormányzatoké pedig 19,168 milliárd lejt.

Uniós védjegyet kapott a pécskai kenyér [AUDIO]

Pécskai kenyér | Fotó: a polgármesteri hivatal Facebook-oldala

Ez a 12. romániai termék, amelyik európai uniós védettséget kapott, azután, hogy 2011-ben a román Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal már védett márkának nyilvánította.

A helyi közemlékezett szerint a kommunizmusban, amikor a hírhedt diktátor, Nicolae Ceaușescu azt kérte, hogy reggelente pécskai kenyér legyen az asztalán, a magyar határ menti, Arad megyei településről helikopterrel szállították Bukarestbe a frissen sütött pékterméket.

Mi fér a kosárba? Inflációs tendenciák Romániában és Magyarországon

Sebestyén Géza | Az MCC által közreadott felvétel

Mekkora ma, és meddig lesz még magas az infláció Romániában és Magyarországon? Miért romlott a pénz értéke a közelmúltban? Mi ennek az oka? Mekkora áremelkedés várható a következő években? Hogyan érdemes költeni, mibe érdemes befektetni? Mikor térnek vissza a korábbi árak? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ előadásában dr. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. 

Sürgősségi kormányrendelet szabályozza az építkezési, agrár- és élelmezési minimálbért

Az építkezéseken dolgozóknak is megmarad a nettó fizetésük | Illusztráció: Pataky Lehel Zsolt

A kabinet közleménye értelmében az építőiparban 4582 lej, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban 3436 lej lesz a bruttó minimálbér. Az intézkedés szavatolja, hogy az ezekben az ágazatokban dolgozóknak nem fog csökkenni a nettó bérük az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével.

Terhet jelent a gazdáknak a kötelező parlagoltatás [AUDIO]

Nagy Zsolt falugazdász egy korábbi aradi gazdafórumon | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A tíz hektárnál nagyobb gazdaságok a terület 4 százalékát kötelezően parlagon kell hagyják, továbbá a megművelés alatt álló terület nagyságától függően 5-10 hektáron nitrogéntermelő növényt, például lucernát kell vetni.

A cél a szántóföld pihentetése, a gazdák szerint viszont az ellenkező hatást érik el, mert többet kell majd vegyszerezni, gyomirtózni, hogy ismét termővé tegyék a talajt. Ez pedig a környezeti terhelés mellett a bevételkiesésből fakadó anyagi hiányt is növeli.