Kiszáradt napraforgótábla Arad határában | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az idei nyarat nem jellemezte annyira perzselő hőség, mint a tavalyit, ellenben hosszabbra nyúlt a csapadékmentes időszak, így ugyanúgy tönkrementek a kapásnövények, mint 2024-ben: az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság becslése szerint az utóbbi hét év legkisebb kukoricatermését eredményezheti az aszály, konkrétan alig 3,5 tonnát hektáronként, ami a múlt évinél is alacsonyabb.
Vannak kukoricatáblák, amelyeket 70-80 százalékban tönkretett a nagy szárazság. „A 85 ezer hektár kukoricával bevetett területből 30 ezer hektáron biztos veszteséget okozott az aszály” – közölte az Agerpres hírügynökséggel Pavel Ţica mezőgazdasági igazgató. A kárt szenvedett gazdák már bejelenthették panaszukat a területileg illetékes polgármesteri hivataloknál, a mezőgazdasági igazgatóság, a támogatásokat kifizető ügynökség (APIA) és más illetékes hatóságok képviselőiből álló bizottságok sorra járják a földeket, hogy felmérjék a károk mértékét.
A pécskai illetőségű Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke (aki az RMDSZ megyei önkormányzati képviselője is egyben) kedd délután kezdte meg a napraforgó betakarítását.
Aprószemű, de valamennyi van, jobb, mint a kukorica, mert azon konkrétan nincsenek csövek
– osztotta meg első tapasztalatait. Hozzátette, hogy vannak gazdák, akik rosszabbul jártak, mert a nagy szárazság miatt szó szerint megsültek a növények, így a napraforgót levágták és beforgatták a földbe. Így fog tenni ő maga a kukoricával, előkészítve a magágyat az őszi búzának.
„Óriási a szárazság, négyzetméterenként 150 liter csapadék hiányzik a talajból. Nemcsak nálunk, hanem a szomszédos Temes megyében is, sőt Csongrád-Csanád megyében sem állnak jól, tehát a Dél-Alföldet sújtotta az aszály. A Maros völgyében, illetve Bihar, Szatmár és Máramaros megyében valamivel jobb a helyzet” – nyilatkozta.
Az agrárszakember szerint
napraforgóból hektáronként 500 kg és egy tonna közötti lehet a termése, de mindent összegezve, megyeszerte a kukorica 80, míg a napraforgó 60 százalékát vitte el az aszály.
Zágoni-Szabó András elmondta azt is, hogy elvetették már a repcét „lesz, ami lesz” alapon, mert csapadék hiányában, 30-31 Celsius-fokos melegben, ilyen mértékű párolgás mellett nem sok reményt fűznek a terméshez. „Volt olyan gazda, aki csak a felét vetette el, a másik felével kivár, hátha kedvezőbb körülmények lesznek később” – tette hozzá.
A kalászosokat is hátrányosan befolyásolta az aszály
Gabonafélékből sem arattak olyan jó termést az Arad megyei gazdálkodók, mint tavaly, és Zágoni-Szabó András szerint ez is az aszály számlájára írható – de ennél nagyobb veszteséget okoz számukra az alacsony felvásárlási ár.
A 4-5 tonnás hektáronkénti termés még csak elfogadható lenne, de sajnos a takarmánybúza kilójáért 70-75 banit, a kenyérbúzáért 80-85 banit adnak. Utóbbi esetében tavaly adtak legalább 1 lejt, de most kevesebbért tudjuk eladni, miközben a költségeink nőttek
– vázolta a helyzetet a gazdaegylet elnöke. Szerinte még a repcével jöttek ki a legjobban, mert bár eltérő volt a termés mennyisége (egyes vidékeken 2-3 tonnát takarítottak be egy hektárról, másutt meg elérte a 3,5-4 tonnát), a kilogrammonkénti 2,3 lejes felvásárlási ár legalább fedezi a kiadásokat.
A Román Gazdák Szövetsége (AFR) szerint Romániában az idei búzatermés akár 13 millió tonna is lehet, ami az elmúlt 28 esztendő legmagasabb hozama, és ezzel az ország az Európai Unió legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő. Zágoni-Szabó András szerint paradoxon sikerként beállítani ezt a mennyiséget, miközben a gazdálkodóknak az aszálykárok miatt fő a fejük, és különben is a hozam növekedése nem az általános gazdasági környezet javulásának, a klíma enyhülésének, az öntözési lehetőségek bővülésének tudható be.
Arról van szó, hogy vagy harminc százalékkal nagyobb területet vetettek be idén búzával. Míg tavaly mondjuk 2 millió hektáron termesztettek gabonát, idén majdnem 2,5 millió hektáron, persze, hogy több lett
– mondta.
Az aradi magyar gazdaegylet elnöke úgy vélte, hogy ez a tendencia marad a jövőben is: egyre kevesebb kukoricát fognak termeszteni, míg a kalászosokkal bevetett területek nagysága nőni fog, repcéből is szerinte 1-1,2 millió hektár lesz országszerte a következő mezőgazdasági ciklusban. „Alternatív fajtákban kell gondolkoznunk, mert úgy néz ki, hogy kukoricát nem fogunk tudni termeszteni. Szóba került a cirok, de amíg nincs felvásárlási piaca, addig nem jelenthet megoldást” – zárta szavait Zágoni-Szabó András.
Szárazság idején az öntözés jelentené a kiutat, de ennek költségeit a gazdák önerőből nem tudják fedezni, ráadásul nem minden növény esetében kifizetődő a locsolás. Az elmúlt 35 évben elhanyagolt öntözőcsatornák, szivattyúállomások és egyéb berendezések rendbetétele az állam feladata lenne, de mindeddig csak ígéreteket kapták a földműveléssel foglalkozók, konkrét előrelépés nem történt ez ügyben.
A cikk eredetileg a Krónikán jelent meg.
