Mennyi az annyi? | Illusztráció: Pataky Lehel Zsolt
Idén 85 ezer hektáron termett búza Arad megyében, 60 ezer hektárról már összesítették az adatokat, és ezek szerint az átlagtermés 5,9 tonna hektáronként. Pavel Țica mezőgazdasági igazgató szerint ez az elmúlt hét év legkiemelkedőbb gabonatermése a megyében. „Kedvezett az időjárás a búzának, kellő csapadék esett abban az időszakban, amikor a növény fejlődött, ennek köszönhetően több mint kielégítő a termés” – nyilatkozta az agrárdirektor az Agerpres hírügynökségnek.
Pavel Țica szerint „jól állunk” a rozs (5 tonna/hektár), a tritikálé (5 tonna), az árpa (5,9 tonna felett), a kétsoros árpa (6 tonna) és a repce (3,8 tonna) terén is, bár májusban még nem voltak jók a kilátások. Összehasonlításként az elmúlt évek búzatermése Arad megyében:
- 2024-ben: 5,71 tonna/hektár
- 2023-ban: 5,21 tonna/hektár
- 2022-ben: 5,15 tonna/hektár
- 2021-ben: 5,85 tonna/hektár
- 2020-ban: 3,5 tonna/hektár
- 2019-ben: 5,03 tonna/hektár
A kiemelkedő búzatermés emlegetése azért ad okot csodálkozásra, mert az aratás kezdetekor, június végén Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke azt nyilatkozta a Krónikának, hogy általánosságban véve kevesebb kalászos termett, a búza mennyisége pedig 3–6 tonna között várható hektáronként, de inkább az alsó határhoz közelít az érték. Azzal fordultunk ismét a falugazdászhoz, hogy mondja el, mit szól a mezőgazdasági igazgatóság adataihoz.
„Láttam én is a nyilatkozatot, és nagyon csodálkoztam. Legalább tíz pécskai gazda állította nekem, hogy alig érték el az öttonnás átlagtermést a búzából, beszéltem Simonyifalva környéki termelőkkel, akik négy és öt tonna között arattak, és én mint gazdálkodó is négy tonnát takarítottam be” – nyilatkozta Nagy Zsolt.
A szakember szerint májusban nagyon sok volt az égi áldás, ezért a kívülálló azt gondolná, hogy jót tett a termésnek, csakhogy előtte nem volt elegendő csapadék. „Az egész telünk száraz volt, nem is láttunk idén havat Arad megyében. Emiatt a kultúrák nem fejlődtek rendesen, ráadásul több kártevő is megjelent, ami ellen újból kellett permetezni, tehát többlett kiadásuk lett a gazdáknak” – magyarázta a fiatal falugazdász.
Mindemellett április, sőt még május elején is fagypontig süllyedt a hőmérő, és a búzában nyoma maradt a hidegnek, például a kalászok teteje nem fejlődött ki.
A növény bokrosodása nem úgy ment végbe, ahogy elvártuk. Egy négyzetméteren a megszokott 800-900 kalászhoz képest csak 400-500 kalász volt, és azok is sokkal kisebbek, mint a tavaly
– magyarázta az agrármérnök végzettségű Nagy Zsolt.
Idézte a térség legnagyobb gazdálkodóját, a Kürtösi Agráripari Kombinát tulajdonosát, Dimitrie Muscă agrárvállalkozót, aki elismert szaktekintélynek számít, és aki szintén azt nyilatkozta az Agro TV-nek, hogy a megszokott 900 kalász helyett négyzetméterenként csak 500 kalász képződött. Muscă a tavalyi 9,2 tonnás hektáronként terméshez képest idén 6-6,5 tonnát takarított be, ami szerinte veszteséget jelent, tekintve, hogy mennyit fordított a szántásra, vetésre, vegyszerekre.
Kárt okoznak a gazdáknak a gabonatermés rekordként való feltüntetésével
Az Arad megyei agrárigazgató szerint vannak olyan gazdálkodók, akik 11 tonna búzát takarítottak be, a mezőgazdasági minisztérium pedig arról számolt be, hogy a tavalyit meghaladó búzaterméssel büszkélkedhet idén Románia. „Könnyű ezt mondani, mert idén 30 százalékkal nagyobb területet vetettek be búzával, mint tavaly, persze, hogy nagyobb a termés. Ráadásul vannak olyan moldvai területek, amelyeken tavaly három tonnát arattak, ahhoz képest tényleg rekord az öt vagy hat tonna hektáronként” – hívta fel a figyelmet Nagy Zsolt.
Szerinte a mennyiség csökkenése nem ment a minőség rovására, ez azonban nem tükröződik a felvásárlási árakban.
A malomipari búza kilójáért nyolcvan banit adnak, ugyanúgy, mint tizenöt éve. Egyébként káros a gazdákra nézve, hogy rekordtermésről beszélnek, mert ezzel még inkább leverik az árakat és a nagyfelvásárlók kezére játszanak
– vélte az Arad megyei falugazdász. Ő maga egyébként betárolta a gabonáját, és hozzá hasonlóan tettek azok is, akiknek volt erre lehetőségük, abban bízva, hogy januárban magasabb áron értékesíthetik majd a búzát.
Kiszáradnak a kapásnövények
Abban a magyar falugazdász és a mezőgazdasági igazgató is egyetért, hogy a tavaszi kapásnövények, mint a kukorica és a napraforgó, kiszáradhatnak. A június csapadékmentes volt, a múlt heti esők alig jelentettek segítséget, a kukorica alsó levelei már összesodródtak, a csövek megálltak a fejlődésben.
„A polgármesteri hivataloktól már kaptunk értesítéseket, hogy a gazdálkodók bejelentették az aszálykárokat. Például egy agrárvállalkozó, aki négy település határában is művel földeket, ezer hektáron szenvedett kárt a szárazság miatt” – mondta az Agerpresnek Pavel Țica, aki szerint a következő időszakban összeállítják a kárfelmérő bizottságokat, amelyek a helyszínen állapítják meg a veszteségek mértékét.
Arad megyében 350 ezer hektár mezőgazdasági terület van, az öntözési kapacitás azonban csak 8000 hektár – lenne, ha például a felújított ópálosi szivattyúállomás is működne, de így csak néhány ezer hektáron tudnak rendszeresen locsolni azok a gazdák, akik meg tudják fizetni a szolgáltatást. Nagy Zsolt szerint nem minden esetben kifizetődő az öntözés, inkább olyan növények esetében éri meg a befektetés, amelyek nagyobb profitot hoznak, például a vetőmag-kukorica, a borsó vagy a csemegekukorica.
A cikk eredetileg a Krónikán jelent meg.
