Ország-világ

Vasárnap reggelre az ország több megyéjében jelentős mennyiségű hó esett a hegyekben, több utat nem sikerült időben letakarítani. A Digi 24 hírportál szerint a hó miatt turisták – köztük magyarországi kirándulók – rekedtek Bihar megye népszerű kirándulóhelyén, a Pádis-fennsíkon.

A térségbe vezető utat 25 centiméteres hótakaró borítja, az erős szél több fát az úttestre döntött, tovább akadályozva a közlekedést. Mircea Mălan, a Bihar megyei közgyűlés alelnöke közölte: csapataik órák óta dolgoznak az akadályok elhárításán.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR) közleménye szerint a hegyvidéki körülmények között hirtelen szélsőségesre fordulhat az időjárás, a kialakuló ködfelhők, viharos szél és sűrű havazás miatt elővigyázatosságból valamennyi kategóriájú gépjármű számára tilos lesz a közlekedés a Fogarasi-havasokat, illetve a Páreng-hegységet átszelő – amúgy festői szépségű – utakon.

Az útlezárás a következő szakaszokon van érvényben:

A felsőházi szakbizottság korábban több módosító javaslatot is elfogadott. Az egyik ilyen indítvány értelmében megtiltják az energiaitalok forgalmazását és reklámozását az egészségügyi intézményekben, valamint az iskolákban és utóbbiak egykilométeres körzetében. Az előírást megszegő gazdasági társaságok 25 ezer és 50 ezer lej közötti összegű bírsággal sújthatók – áll a tervezetben.

A Csiky Gergely Főgimnázium volt diákja 27 évesen esett el a fronton. A specialarad.ro cikke szerint Wittmann Rudolf egy éve szolgált az ukrán hadseregben, nem sokkal Oroszország tavaly februárban indított ukrajnai inváziója után csatlakozott az ukránokhoz. Említést tettek arról is, hogy korábban a Francia Idegenlégióban szolgált.

A székelykapu a közlemény szerint jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

A megszorító jellegű gazdasági-költségvetési intézkedéseket tartalmazó törvény elfogadása megfelelt a román alkotmány előírásainak – jelentette be szerdán Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke. A taláros testület többségi szavazással utasította el a két ellenzéki párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje (Forța Dreptei) beadványát, melyet a kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két képviselője is aláírt.

„Ma megakadályoztuk a szenátusban a nyelvi jogaink csorbítását” – idézte a magyar érdekvédelmi szövetség közleménye Cseke Attilát, az RMDSZ felsőházi frakcióvezetőjét. Az eddig hatályos törvény értelmében – amelyet az RMDSZ indítványozott korábban –, magyarul is feliratozni kell az emléktáblákat, illetve a szobrokra, műemlékekre kihelyezett táblákat is, amennyiben azok magyar vonatkozásúak. „Ezt a rendelkezést a jelenlegi kormány törölni akarta” – hívta fel a figyelmet Cseke Attila. 

Az Agerpres hírügynökség szerint a nem járulékalapú, úgynevezett „speciális nyugdíjak” korlátozásáról rendelkező törvénytervezet esetében az alkotmánybíróság azoknak az előírásoknak a módosítását kérte, amelyek a bírák, ügyészek és alkotmánybírák különnyugdíját korlátoznák. A taláros testület egyebek mellett a nyugdíjkorhatár fokozatos növeléséről szóló rendelkezés pontatlanságát kifogásolta.

Előírásai szerint hipermarketeknek és szupermarketeknek legkevesebb egy pénztárgépet fenn kell tartaniuk a gyermekes családok számára. Ezeknél a pénztáraknál tilos az egészséges étrendbe nem illő, ezért a kiskorúaknak nem ajánlott élelmiszerek – például chipsek, cukorkák, üdítők – árusítása. Ezeknek a termékeknek a listáját az egészségügyi miniszter 2008/1563-as számú rendelete tartalmazza.

Az új szabályozás szerint ezentúl csak olyan vállalkozások működését engedélyezik a szerencsejáték-piacon, amelyeket Romániában, vagy az Európai Gazdasági Közösség országaiban jegyeztek be, és amelyeknek van romániai székhelyük.

A kormányinfón Mihai Constantin kormányszóvivő rámutatott: a cél az, hogy ezek a cégek Romániában fizessenek adót, másfelől a licencdíjakat és a – bevételtől függetlenül letétbe helyezendő – garancia összegét is növeli a jogszabály.