Költségvetési megszorítások miatt nincs pénz a solymosi vár felújítására

A solymosi vár egyik fala 2024 februárjában omlott le, ami sürgetővé tette a helyreállítási munkálatokat. A lippai önkormányzat – Solymos közigazgatásilag Lippa része – már akkor kezdeményezte a projekt előkészítését a Nemzeti Beruházási Társaságnál (CNI) és a Nemzeti Örökségvédelmi Intézetnél, ám a finanszírozás feltételeként több előtanulmányt is be kellett volna nyújtani: megvalósíthatósági tanulmányt, geotechnikai vizsgálatot, régészeti feltárást és leletmentesítést.

Florin Pera szerint azonban éppen akkor, amikor a városnak forrásokat kellett volna elkülönítenie ezekre a vizsgálatokra, a kormány első megszorító csomagja megtiltotta az ilyen típusú kiadásokat.

„Amikor a fal leomlott, azonnal lépéseket tettünk a CNI és az örökségvédelmi intézet felé. Több tanulmányt kértek tőlünk, de már a régészeti szakember megtalálása is hosszadalmas volt. Végül Nagyváradon találtunk szakértőt, de akkorra már életbe lépett a megszorító csomag, és nem költhettünk ezekre. Decemberben ugyan módosították a jogszabályokat, de addigra már nem maradt pénz a költségvetésben” – mondta a polgármester az Agerpres hírügynökségnek.

Kapcsolódó

Leomlott a solymosi várrom egyik fala

Kampánytéma lett a műemléképület elhanyagoltsága.

A városvezető szerint a 2026-os költségvetés elfogadása után elsőként a szükséges tanulmányokra különítenek el forrásokat, hogy a CNI-nél végre benyújthassák a támogatási kérelmet. A munkálatok teljes költsége egyelőre nem ismert – ezt csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után lehet majd pontosan meghatározni. Pera hangsúlyozta: tanulmányok hiányában uniós forrásokra sem lehetett pályázni a Nyugati Fejlesztési Ügynökségnél (ADR Vest).

Csak teljes dokumentációval rendelkező projektek nyújthatók be: megvalósíthatósági tanulmány, műszaki terv, minden szükséges engedély kész kell legyen. Mi mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a műemléket, ami egyben Lippa történelmi jelképe is, megmentsük

– fogalmazott az elöljáró.

Mihai Pașca, Arad megye prefektusa a múltheti évértékelő sajtótájékoztatóján bírálta a helyi önkormányzatokat, amiért egyetlen pályázatot sem nyújtottak be a történelmi műemlékek felújítására kiírt uniós forrásokra. Példaként éppen a solymosi várat említette. A prefektus szerint 2025-ben több találkozót is tartott a polgármesterekkel, hogy ösztönözze őket a pályázásra, de eredménytelenül.

„Létezett egy kiírás a kiemelt műemlékek számára – a solymosi vár, az aradi vár, a gáji kolostor, az aradi zsinagóga. A határidőt ugyan meghosszabbították, de eddig egyetlen projekt sem érkezett Arad megyéből” – mondta Pașca.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Arad megyei önkormányzat 2016-ban átvette a helyi hatóságoktól a solymosi és a világosi várromokat, mondván, hogy európai uniós forrásokra pályázik a restaurálásukra és turisztikai célú hasznosításukra, de a tervből nem lett semmi.

2020-ban a lippai önkormányzat ismét saját tulajdonba helyezte a solymosi várat, mondván, hogy majd ők pályáznak uniós támogatásra, de a polgármester szerint az eddigi finanszírozási programok nem tették lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lett volna. Florin Pera szerint a várat 80 százalékban kellene újjáépíteni, ami 40 millió euróba kerülne.

A solymosi vár királyi rezidencia is volt

A közigazgatásilag Lippa városához tartozó Solymos vára Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros északi partján található.

• Pál szörényi bán kezdeményezésére épült a hegyre a tatárjárás után, első említése 1278-ból való.
• Rövid ideig királyi vár volt, majd a Hunyadiak és a Bánffy család birtokában állt.
• 1514-ben Dózsa György parasztserege is ostromolta, később a törökök kezére került több ízben is.
• A jelenlegi romániai középkori erődítmények egyik legszebbjeként tartják számon, és szerepel a történelmi műemlékek hivatalos listáján.

Lehoczky Attila aradi történelemtanár szerint a 13. századi erődítmény a török uralom idején végvárszerepet is betöltött. „De nekünk nemcsak ezért fontos, hanem azért is, mert amikor 1541-ben az ország háromfelé szakadt, egy ideig ebben a várban lakott a királyné, Jagelló Izabella, tehát a királyi család rezidenciája volt akkoriban, amikor Szapolyai János elhunyt. Abban az időben alakult meg az erdélyi fejedelemség” – magyarázta a Temesvári Rádióban elhangzott 2024-es riportban. A teljes összeállítás alább meghallgatható:

Akkoriban fontos módosítások is történtek a váron, reneszánsz stílusban egészítették ki a palotarészt, hogy szebb és otthonosabbá tegyék az egyébként védelmi feladatokat ellátó erődítményt, amely stratégiai helyen, a Solymosi-szorosban található, ekként ellenőrizhette az Erdély felé tartó, illetve onnan érkező útvonalat és kereskedelmet. A történész szerint a középkor vége felé, amikor már megjelentek a pontosabb és erősebb tűzfegyverek, könnyen bevehető volt, a törökök viszonylag hamar el is foglalták, és amikor visszavették tőlük a 17. század végén, akkor már annyira súlyosan megrongálódott, hogy nem is látták érdemesnek kijavítani, egyszerűen azért, mert stratégiai funkcióját akkor már elvesztette.

A váron ötven-hatva éve nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat, és a 2024-es kőomlás korántsem olyan súlyos kár, mint amikor néhány éve leomlott az Izabella királyné erkélyének nevezett balkon.

Magyar történelmi emlékek Lippa közigazgatási területén

A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki. A solymosi váron kívül van még néhány történelmi jelentőségi magyar emlékjel vagy emlékhely a város közigazgatási területén:

• jelenleg felújítás alatt áll az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1896-ban épült, 144 méter hosszú a fémszerkezetű híd, amelyet az önkormányzat idegenforgalmi célzattal szeretne ismét használatba helyezni;

Kapcsolódó

Késik a lippai műemlék vashíd felújítása és átadása

A 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt. A munkálatok 13 millió lejbe kerülnek.

• ott született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak születésének 200. évfordulóján (2019 januárjában);

Kapcsolódó

Emléktáblát avattak Lippán Degré Alajosnak [AUDIÓ]

Az első köztéri magyar emlékjel a Maros-menti településen.

• a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak avattak emléktáblát a helyi református templomban;

Kapcsolódó

Emléktáblát avattak Szegedi Kis Istvánnak Lippán [AUDIÓ]

A 15. századi hittudós itt tanult egy ideig.

• a városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását;
• Máriaradna ősi búcsújáróhely, a kéttornyú bazilika oltárában látható 17. századi Mária-kegyképnek csodatevő erőt tulajdonítanak; a restaurált templom és egykori ferences rendház, a felújított Kálvária-domb zarándokok tízezreit vonzza évente;

Kapcsolódó

Ahol érezni a gondviselést – Máriaradna [AUDIÓ]

Kisboldogasszony napja a történelmi zarándokhelyen.

• a radnai templommal átellenben egy magánház falán emléktábla hirdeti, hogy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a száműzetéseb menekülő Kossuth Lajos ott töltötte utolsó estéjét, mielőtt a Orsovánál átkelt volna a Dunán.