Kevés a bölcsőde Aradon

A magyar kormány külhoni óvoda- és bölcsődefejlesztési programja segítségével, a Bethlen Gábor Alap pályázatán keresztül új magyar bölcsőde építését kezdik meg a közeljövőben.

A bölcsődék jogállását és működését szabályozó jelenlegi törvény egyrészt lehetőséget teremt a ködösítésre, másrészt az abban előírtakat nem alkalmazzák, ezért is rossz a helyzet az óvodás korúaknál kisebb gyerekek ellátást és elhelyezését illetően – vélte Bognár Levente, Arad alpolgármestere.

A maszol.ro portál erdélyi bölcsődehelyzetet elemző összeállításában az aradi elöljáró úgy vélekedett, hogy az 1989 előtti bölcsődei rendszert felszámolta a társadalmi bizonytalanság és a minden áron változtatni akarás kényszere, de helyette nem sikerült egy másik, jól működő másik formát kitalálni és gyakorlatba ültetni. „Kevés bölcsőde maradt fenn, azok is egy-egy óvodaépületben működnek, ami korlátozza a lehetőségeket, és mivel a jogszabály többfelé osztja a felelősséget és a feladatokat, ez fejetlenséget szül. Mindez pedig elégedetlenséget okoz a szülők körében” – mondta.

A fenntartás az önkormányzatra tartozik – az aradi böcsődék felelőse a városi szociálisügyi igazgatóság –, a közegészségügyi igazgatóságnak az egészségügyi személyzetet kell bizosítania, a megyei tanfelügyelőségnek pedig a szakképzett nevelőket. Aradon ez viszont nem működik, és Bognár Levente szerint a tanfelügyelőség azzal védekezik, hogy a személyzeti struktúrájukban nincs ilyen állás. Emiatt oktatásról-nevelésről nem beszélhetünk a bölcsődék esetében, legfeljebb csak „gyermekmegőrzésről”. „A törvény szerint korosztályonként kellene csoportokra osztani a gyerekeket, és egy-egy csoportban nem lenne szabad kilencnél több gyereknek lennie. Ehhez képest van, ahol két-háromszor annyian vannak” – ismertette a körülményeket Bognár. A hat aradi bölcsődében jelenleg 185 apróság van beíratva, de ennél is több helyre volna igény.

Illusztráció

Egy-egy intézmény működik a Kürtösi úton, Kisszentmiklóson, Pernyávában és Újaradon, illetve kettő az Aurel Vlaicu-negyedben, de az egyik legnépesebb kerületben, Mikelakán egy sincs. A Vlaicu-negyedbeli második csoport egyébként a mostani tanév kezdetekor indult a 16-os számú magyar tagozatos napköziotthon épületében, és ez úgymond a magyar bölcsőde, mert a kerületben és annak vonzáskörzetében élő magyar családok kérvényezték. Bár nem minden család szeretné bölcsődébe járatni a gyerekét, jól jelzik az igényeket – vagy inkább azt, hogy mennyire kevés a meglévő óvoda – a szociális igazgatóság adatai: 2015-ben 1263, 2016-ban 1197 újszülöttet jegyeztek be a megyeszékhelyen, és a családok nagy része nehezen oldja meg a felügyeletet, miután lejárt a gyereknevelési szabadság, ha még nem óvodaérett a kicsi. „Kezdeményeztem egy tanulmány elkészítését, de senki nem tolakszik, hogy ezt megcsinálja, mert aztán meg is kell oldani a feltárt problémákat, és ezmár kényelmetlen dolog – mondta Bognár Levente. – Sajnos nem tisztázottak a fenntartási költségek, mert az önkormányzat kell állja a pénzt, de a törvény nem jelöli meg a forrásokat, és akkor innen-onnan különítünk el összegeket. Kellene egy valós reform végre!”

Új magyar bölcsőde épül

A magyar kormány külhoni óvoda- és bölcsődefejlesztési programja segítségével, a Bethlen Gábor Alap pályázatán keresztül új magyar bölcsőde építését kezdik meg a közeljövőben Aradon. A pályázó a Királyhágómelléki Református Egyhákerület, de az építést az Aradi Református Egyházmegye vállalta fel. Júliusban remélhetőleg a telekvásárlást is sikerül nyélbeütni – tudtuk meg Módi József esperestől. „A Csiky Gergely Főgimnázium bentlakása melletti közel ezerötszáz négyzetméteres telket vesszük meg, azon van egy régi épület, aminek a helyére újat húzunk fel. A kivitelezést a református egyház vállalta, de a működtetés majd az önkormányzatra hárul” – mondta az esperes, reményét fejezve ki, hogy addigra talán elfogadják az RMDSZ törvénytervezetét, amely a szociálisszférából a tanügyi szférába helyezné át a bölcsődéket. Bognár Levente is ezt látná helyesnek, ha a tanügyhöz tartoznának a bölcsődék, és fejkvóta alapján kapnák a támogatást. Jelenleg ugyanis nemzetiségi csoportokat sem lehet létrehozni, mert a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezései a bölcsődékre nem érvényesek.

Hogy aztán az új magyar bölcsőde működtetésének költségeit miként tudja majd elfogadtatni a két RMDSZ-es képviselő a 23 tagú helyi tanáccsal, azzal kapcsolatban Bognár Levente annyit jegyzett meg, hogy „azért vagyunk itt, minden kérést, szülői igényt támogassunk”.

A rovatból ajánljuk:

Szülők Akadémiája: generációk az ABC végén, avagy hogyan szálljunk le a mókuskerékről?
Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus tart előadást Aradon.
Lehetőség szerint növelné polgármesterei és alpolgármesterei számát az RMDSZ [AUDIO]
Jelenleg öt polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztséggel rendelkezik Arad megyében a magyar érdekvédelmi szövetség, amely olyan településeken is reménykedik a jelöltje, amelyeken még nem, vagy nagyon rég volt RMDSZ-es polgármester, holott a magyar közösség száma lehetővé tenné.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma
Az év elejétől április 10-ig 379 megbetegedést jegyeztek a megyében.
Kisebbségi iskolák román tantárgyolimpiáját rendezik meg a Csiky Gergely Főgimnáziumban
Az 5–12. osztályosok számára szervezett versenyen 19 megye több mint 250 diákjai vesz részt.