Skultéty László sírja a kihantolás után, 2013 májusában | Fotó: Aradi Hírek
A 18. és 19. században élt (jövőre lesz születésének 290. évfordulója) Skultéty László 96 évesen, 81 évnyi szolgálat után szerelt le Aradon az osztrák császári seregből. Ő ihlette Háry János figuráját Garay János Az obsitos vitéz című művében. 1831-ben az újaradi római katolikus temetőben helyezték öröknek hitt nyugalomra.
Aradon a mai napig nagy veszteségnek tartják, hogy a román hatóságok kiadták a szlovákoknak néhai Skultéty László földi maradványait. A szlovák hatóságok 180 év után kérték a néhai vitéz exhumálását, amit 2013. május 21-én a közvélemény kizárásával meg is tettek. Szlovákia bukaresti nagykövete, a nagylaki szlovák közösség és az Arad megyei kormánymegbízott hivatalának képviselői voltak jelen. Még aznap katonai repülő vitte Aradról Szlovákiába a sírgödörben találtakat. Bognár Levente jelenlegi RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akkori aradi alpolgármester annak idején úgy nyilatkozott, hogy a városvezetést nem kérdezték meg.
Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió Magyar adásában foglalta össze a legöregebb huszár és kihantolásának történetét. Hallgassa meg:
Az eljárás ellen a magyar diplomácia is tiltakozott, de Skultéty László nyughelye nem minősült hadisírnak, nem védte államközi egyezmény. Műemléknek sem nyilvánították, így zavartalanul megbolygathatták. Ha tudtak volna róla, az aradi magyarok közadakozásból bizonyára megváltották volna a sírhelyet, hiszen a 19. században is az újaradi gyülekezet emeltette a síremléket Skultéty László tiszteletére – mondta Ujj János helytörténész.
Skultéty László földi maradványait a huszár támogatásával épült hegyesmajtényi templom kertjében épített új síremlék sírkamrájában helyezték végső nyugalomra. A síremléken Skultéty László rövid életrajzát megjelenítő emléktáblákat is elhelyeztek, szlovák, magyar, német és angol nyelvű felirattal. Újratemetése előtt a felvidéki Révkomáromban a helyi polgári társulás is emléktáblát avatott a legöregebb huszár tiszteletére.
