A fórum magyarországi alapítói – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelésügyi Minisztérium – mellett Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek képviselői a találkozóra. Az ülésén bejelentették, hogy a NAK májusi küldöttgyűlésén módosítja alapszabályát, így már júniustól jelentkezhetnek a határon túli magyar gazdák. Ezt a fórum tagjai igényelték már korábban. A pártoló tagok minden információhoz hozzájutnak, számukra is elérhetők lesznek a rendes tagságot megillető szolgáltatások. A kamara az alapszabály módosítása után a tagság előnyeit bemutató kampányt szervez a határon túli gazdák körében.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének képviseletében Kocsik József elnök és ifj. Zágoni-Szabó András pécskai fiatal agrárvállalkozó, az országos gazdaegylet (RMGE) ügyvezető elnöke vett részt a tanácskozás (Sebestyén Csaba országos egyesületi elnök, parlamenti képviselő is jelen volt a rendezvényen.) A pártoló tagságról az Aradi Hírek kérésére ifj. Zágoni-Szabó András kifejtette: egy 2000 forintos (vagy annak megfelelő lejben fizetendő) tagdíj ellenében minden olyan kedvezményhez hozzájuthatnak a határon túli gazdálkodók, mint a magyarországi rendes tagok. „Például a NAK internetes honlapján működtetett börzébe feltölthetik a gabonaáraikat, kedvezményes áron kaphatnak majd gázolajat a MOL-nál, de a legfontosabb, hogy a regisztráció alapján minden információt elsőkézből kaphatnak meg – fejtette ki. – A pártoló taggá válás folyamata előkészületben van, ezt majd a NAK hirdeti meg.”
Egyeztető Fórumának egyik aradi ülése
A balatonfüredi tanácskozáson felvették a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumába az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületét, továbbá bejelentették, hogy 2017-ben hetedik alkalommal is megrendezik meg magyarok kenyere programot. A karitatív búzagyűjtő kezdeményezésre tavaly a Kárpát-medencében több mint 513 tonna búzát adtak össze a magyarországi és határon túli magyar gazdálkodók, amelyből 308 tonna liszt készült. Ennek kapcsán ifj. Zágoni-Szabó András elmondta: „Elhangzott, hogy nem az a lényeg, hogy minél több búza gyűljön össze, haenm, hogy minél több helyről és minél több gazda ajánljon fel, ezáltal is erősítve a nemzeti össztartozást”. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete rövid távú céljairól ifj. Zágoni-Szabó András azt mondta, hogy bejegyzés alatt áll a Fiatal Magyar Gazdák Országos Egyesülete, és azt szeretnék, hogy az RMGE minden megyei tagszervezete jogi személyiséget kapjon, ezáltal önállóan vehessenek részt a pályázati kiírásokon.
Pataky Lehel Zsolt
