A tavalyi méztermés negyedére számítanak az aradi méhészek [AUDIÓ]

Csak a múlt héten kezdték a pergetést a méhészek. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt nemcsak késésben vannak, hanem a várható termés is mindössze 25 százaléka lesz a tavalyinak. „Ez a gyönyörű látvány, ez az illat, ami innen kijön!” – lelkendezett a pécskai Ordódi András, miközben a saját készítésű, a tízkeretes szabványnál nagyobb, 13-14 keretes kaptárakból emelte ki a műlépeket. „Számomra ez a legrosszabb, amit a méhekkel tehetünk, hogy kipergetjük, elvesszük tőlük a mézet. Csináljuk, hogy egy kis hasznunk legyen, de én igazából a méhek miatt szeretek foglalkozni velük, még egy ilyen társadalom nincs, mint amilyen az övék” – fűzte még hozzá a füstölő meggyújtása közben.

A 65 éves nyugdíjas építész szerint, aki nem szereti a méheket, ne is kezdjen a méhészettel foglalkozni. Ordódi András az apjától tanulta a méhészetet. Az ő fia is űzi, és azt reméli, hogy az unoka is folytatni fogja. Persze, ha majd megéri. Idén nem nagyon jött be a számítás: a tavalyi termésnek csak a negyedét tudják pergetni. „Egy hónappal ezelőtt kellett volna így álljanak a méhek, mint most. Annyira megvan késve – kesergett. – A télen hasmenéses járvány pusztított, vagy negyvenöt család odaveszett, de a lemaradást az is okozta, hogy amikor virágzott az akác, nagyon hideg volt, és nem hordtak a méhek.” A most virágba borult napraforgó az utolsó reményt jelenti. „Utána nem nagyon várhatunk semmit. Vagy a tisztesfű esetleg, ha feljön, tarlóvirág, ha lesz eső…” – latolgatta az esélyeket.

A 8 lejes állami felvásárlói ár negyede a piaci árnak, ezért a termelők inkább maguk értékesítik a mézet. „Az utóbbi három-négy évben kezdtek többet vásárolni az emberek. A legtöbben mézzel kezeli magukat. A méz az első helyen áll a természetes gyógymódok között” – mondta az aradi Ferenc téri piacon árusító Dan Ghirvu termelő. Sok minden gördít akadályt. „Új betegségek jelennek meg, antibiotikummal tilos kezelni a méheket, és a gyógyszerek drágák, csak külföldön beszerezhetők. Gyakran permetezik is a mezőgazdasági területeket, és a méhek is elpusztulnak” – panaszolta.

Nagy segítséget jelentenek az állami szubvenciók. Hétezer eurós támogatást lehet kérni öt évre, a harmadik év végén ellenőrzik, hogy mire jutott belőle a termelő, és ha a megvalósítások megfelelnek a pályázatban foglaltaknak, megkapja a többit is, ha nem, megvonják a támogatást. A másik, a 24 ezer eurós pályázat nagyobb összeget jelent, ha viszont a gazda nem tudja tartani a vállalt kötelezettségeket, vissza kell fizetnie a pénzt. Ordódi András szerint ezért ez kockázatosabb, de amúgy a bürokrácia miatt mindkét pályázat esetében kétszer is meggondolja az ember, hogy belevágjon, vagy sem, mert legalább három hónapba telik, mire utánajár mindennek.

Tavaly a romániai méztermés meghaladta a 21 ezer tonnát, ami Európában a negyedik legnagyobb volt. Ennek a háromnegyede exportra ment, merthogy a fejenkénti fél kilogrammos évi átlagfogyasztás elmarad a kétkilós uniós átlagtól.

Alább meghallgathatja Pataky Lehel Zsolt riportját, amely a Temesvári Rádióban hangzott el.

[audio src="http://aradihirek.ro/wp-content/uploads/media/Meheszriport.mp3"] 
Audió

A rovatból ajánljuk:

Tavaszi vásár – kettő az egyben az Expón
A kertrendezéstől kezdve az újgenerációs épületgépészeti megoldásokon át a kézműves termékekig mindet megtalálnak majd az érdeklődők.
Hétvégi boltzárat fontolgat a kormány
Kíváncsiak, milyen hatása lenne egy ilyen döntésnek.
Év végéig meghosszabbították az alapélelmiszerek árrésstopját
Többek között a kenyérre, a tejtermékekre, a friss húsra és zöldségekre vonatkozik.
Március 19-én kezdődik a roncsautó-program
Új elektromos autókra 120 ezer lejt adnak.
Elkészült a hazai elektromos töltőállomások térképe
Elérhető az energiaügyi minisztérium honlapján.
Támogatják a termelést, de az értékesítést is kellene [AUDIO]
Állami segítséget igényelhetnek a paradicsom-, fokhagyma- és burgonyatermesztők.