Az alkotmánybíróság ülésterme | Fotó: az intézmény Facebook-oldala
A testület arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell azt az újabb keresetet, amelyet az alkotmányossági óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) kedden terjesztett a CCR elé. A legutóbbi, január 16-i halasztást is azzal indokolta az alkotmánybíróság, hogy az ülés előtti napon az ICCJ „független szakrétői elemzést” terjesztett elő a törvénytervezet életbe léptetésének hatásairól, amelyet az alkotmánybíráknak át kell tanulmányozniuk, mielőtt meghozzák döntésüket.
Ezúttal azt kérte a legfőbb instancia az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához (EUB) annak tisztázására, hogy a kormány az igazságügyi szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatos tervezete összeegyeztethető-e az uniós joggal. Az Agerpres hírügynökség által idézett ICCJ-közlemény szerint felmerül a gyanú, hogy a tervezett intézkedések sértik az arányosság, az egyenlőség, a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének elvét – írta az MTI.
Emellett a tervezet a bírák és ügyészek hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet a különnyugdíjban részesülő többi csoporthoz képest, csökkentheti a bírák anyagi biztonságát, fenntartja a jogi bizonytalanságot és egyenlőtlen bánásmódot vezet be az átmeneti időszakra – sorolták az érveket a közleményben.
Korábbi két alkalommal a kilenctagú CCR döntésképtelen maradt, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybíró hiányzott az ülésről.
A kormány legutóbb decemberben próbálta hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadására Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben.
Ilie Bolojan kormányfő a szerdai ülésnap előtt levélben tájékoztatta az alkotmánybíróságot arról, hogy Románia 230 millió eurós uniós támogatás elvesztését kockáztatja, ha nem lépteti életbe az igazságügyi nyugdíjreformot, amely a bírák és ügyészek – sokak által méltánytalannak tartott – kiváltságait nyirbálná meg.
A tervezet hatályba lépése esetén a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedne a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, akik utolsó nettó bérük 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.
Az óvást előterjesztő legfőbb instancia szerint azonban ez az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetné, és valójában teljesen felszámolná a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.
A bírák és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt – nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett – járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.
Románia évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra.
Az alkotmánybíróság szerdán azt közölte, hogy legközelebb február 18-én tűzi napirendre az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ellen emelt óvás ügyét.
