Kis egyesülés, nagy örömtánc: hórát járt a tanácselnök, az alprefektus, a csendőr- és katonatiszt

Aradon is megünnepelték pénteken a „kis egyesülést”, a városháza előtti téren körtáncra is perdültek a választott és kinevezett tisztségviselők, az állam és a rendvédelmi szervek képviselői. A megyei tanács által közösségi oldalára feltöltött videó szerint együtt járta a hórát Iustin Cionca tanácselnök, Doru Sinaci alprefektus, a csendőr- és katonatisztek, a határrendészet képviselői és a helyőrség hivatásos katonái.

Egyesülések

A román fejedelemségek egyesülése a 19. század közepén zajlott Moldva és Havasalföld egyesítésével: a folyamat a két fejedelemség közötti erős kulturális és gazdasági közelségre épült, és visszafordíthatatlannak bizonyult, amikor 1859. január 5-én Moldvában és 1859. január 24-én Havasalföldön mindkét fejedelemség uralkodójává választották Alexandru Ioan Cuza moldvai ezredest.

Mivel az egyezmény szövege nem írta elő, hogy a két fejedelemségben megválasztott uralkodónak külön személynek kell lennie, az egyesüléspárti vezetők úgy döntöttek, hogy a megválasztott moldvai uralkodót Havasalföldön is kinevezik. Így megtették az első lépést a román fejedelemségek egyesítésének véglegesítése felé. Az országok akkor perszonálunióba léptek.

Az 1859. január 24-i történelmi aktus az első lépést jelentette az egységes román nemzeti állam megvalósításának útján.

1862 januárjában a fejedelemségek különálló kormányai lemondtak, hogy lehetővé tegyék Románia első egységes kormányának létrehozását Bukarestben.

A Cuza által kezdeményezett reformok sora, illetve a Franciaország és Poroszország által támogatott I. Károly uralkodó trónra lépése az egyesült fejedelemségekben, az 1859. évi aktust visszafordíthatatlanná tette.

Az 1866. július 1-jén kihirdetett alkotmány szerint az Egyesült Fejedelemségeket azóta hivatalosan Románia néven nevezik.

A „nagy egyesülés” néven az 1918. december 1-ején Gyulafehérváron tartott román nemzetgyűlést nevezik, amelyen a küldöttek – egyoldalúan, a többi nemzet véleményét figyelmen kívül hagyva – kinyilvánították Erdély egyesülési szándékát a királyi Romániával. Ezt megelőzően Aradon zajlottak tárgyalások a magyar kormány küldöttsége és a Román Nemzeti Párt vezetői között a Magyar Királyság területén élő románság önrendelkezési törekvéseiről, ezért a mai aradi románság a város „a nagy egyesülés bölcsőjének” tartja.

Kapcsolódó

„Az egyesülés bölcsője”: ábránd és valóság [AUDIÓ]

A hangadó románok nem egyesülést, hanem függetlenséget akartak .

December 1-jét az 1989-es rendreszváltás után Románia nemzeti ünnepévé nyilvánították.