„Az egyesülés bölcsője”: ábránd és valóság [AUDIÓ]

Szimpóziumok, történelmi előadások, koszorúzások és emlékjelállítások előzték meg a december elsejei főrendezvényt. A nagy felhajtás oka, hogy a helyi román politikum és az értelmiségiek jelentős csoportja „Erdély és Ó-Románia egyesülése bölcsőjének”, a modern román állam „előszobájának” nevezi Aradot. Tény, hogy 1918. november 13-án és 14-én Aradon folytak a tárgyalások a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere, Jászi Oszkár és a Román Nemzeti Tanács vezetői között, de az is ismert, hogy az akkori hangadó románok hallani sem akartak az egyesülésről, hanem önrendelkezést, sőt teljes függetlenséget követeltek az erdélyi vármegyékben. Király András nyugalmazott történelemtanár, az RMDSZ volt oktatási államtitkára, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerint azonban színjáték volt ez a románok részéről, mert már korábban eldöntötték, hogy az első világháború után, az Antant győzelme esetén kielégítik a Román Királyság területi követeléseit Nyugat irányába. A korabeli magyar politika felelősségéről, az aradi tárgyalásokról, a román közigazgatás bevezetéséről, a be nem tartott gyulafehérvári ígéretekről és a magyar közösség jövőjéről Pataky Lehel Zsolt kérdezte Király Andrást. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút: