Szombaton majdnem teltházas közönség előtt, a pécskai Búzavirág néptánccsoport bemutatta önálló előadását „Farsangi Mulatozások” címmel. A farsang, a vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Ezekből a néphagyományokból merített és vitt színpadra a műsor rendezője, Engi Márta.
Az előadás a kisiskolás lányok „talajkázásával” indult. A műsort átfogó bemondó szövegből kiderült, hogy „talajkázás vagy „tananajozás" ősi, pogány kori szokás. A termésvarázsló szövegnek a hagyományos falusi életben nagy fontosságot tulajdonítottak, hiszen a varázserejű mondóka az életet adó, jó, tiszta és bő termésre irányult ezért bizakodva várták a „tananajozókat".
Még egy érdekesség e hagyományos szokással kapcsolatban, hogy leányok végezték, pedig köztudott, hogy minden, vagy legalábbis a legtöbb szerencsét hozó szokást a férfiak, fiúgyerekek végeznek - „náluk a szerencse".
A farsangi mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra, szórakozásra. A kisgyermek utánzási ösztönétől vezérelve főként a felnőttek életének, tevékenységeinek egy-egy mozzanatát játssza el, ami látható volt az ÓVÓDÁSOK TÁNCOS KÖRJÁTÉKÁ-ban amely kiegészült a KISISKOLÁS LÁNYOK TÁNCÁVAL.
A farsang ideje alatt eljátszották Konc király és Cibere vajda párviadalát.
Koncz király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Ez is helyet kapott a KISISKOLÁSOK FARSANGI JÁTÉKÁBAN és táncaiban.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap). A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Farsang farkának középső napján tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. Igyekeztek is az eladósorban lévő lányok, hogy még farsang farka előtt párra találjanak, ne maradjanak pártában.
A nagyok táncai, a sárközi, szilágy-krasznai illetve magyarbődi táncok, ezt hivatottak bemutatni.
Az előadásban fellépők:
AZ ÓVÓDÁSOK:
BALTA-TAJCS HANNA
BELLA ZOÉ
BOÁR EMMA
FERENCZ LACIKA
FURIK ROLAND
HAJAS DENISIA
HAJAS ROBERTA
JANIK CSEPELLA ADINA
KECSKÉS FÁBIÁN
OLÁH ERIKA
ORDÓDI SZABOLCS
RÁCZ ERIK
RÁCZ HENRIETTA
SOARE DELIA
SUCIGAN BIANCA
SZÉNÁSI JOZEFINA
SZÉP GÁBRIEL
TÖRŐ BENCE
A KISISKOLÁSOK:
BARTÓK ZITA
BELLA VIKTÓRIA
FÁBIÁN ZSANETT
HEGYES ÁKOS
KECSKÉS TAMÁS
KRIZSA ARISZTID
KRIZSÁN ENDRE
LUDMAJ ZSOLT
MAGYAR ANDREA
MAGYAR VALENTIN
PALOTÁS GITTA
SCHERRER VIKTÓRIA
SISA CSENGE
SZÉNÁSI NIKOLETT
SZÉP SÁNDOR
TIMPU ANA
TIMPU DARIA
TOTH SZABOLCS
ÉS A NAGYOK:
ARROS KATICA
BARTÓK ANDRÁS
BARTÓK DEBORA
BARTÓK ENIKŐ
BELLA PSCHERHOFFER RÉKA
BORSOS ANETT
DANCU ZSOLT
GÁL KRISZTINA
KRIZSÁN NÁNDOR
LOBOTKA BETTINA
MESTER BETTINA
MESTER TAMÁS
MESTER ZSÓFIA
PAP ENIKŐ
RUSÁNSZKI LÁSZLÓ
SISA RENÁTA
SZTOJKA MIHÁLY
TÖRŐ TIBOR
Sinka Pál
tudósítása
