Az RMDSZ Arad megyei szervezete arra számít, hogy sokan fogadják majd a Budapestről érkező utasokat. „Szívesen várunk mindenkit, akik találkozni szeretnének a búcsúba igyekvő zarándokokkal. Köszöntsük őket méltóan!” – olvasható a közleményben.
Természetesen világosak az EU tagság előnyei is. Tizenhét év alatt az országba 92 milliárd euró uniós forrás érkezett, vagyis minden egyes, a közös kasszába befizetett euró megháromszorozva érkezett vissza. Az egy főre eső nemzeti össztermék megduplázódott, az átlag reálkereset 225 százalékkal növekedett. Eurómilliók érkeztek területalapú támogatások formájában minden vidéki közösségbe. Utak, iskolák, kórházak épültek, templomok újultak fel, vállalkozások nyertek támogatást, fiatalok indítottak új cégeket.
A pécskaiak első és harmadik helyezésekkel tértek haza. „A Gerhardinumban Kocsik Zoltán igazgató köszöntött minket; 10 órakor tartották a megnyitót, melyen Pál József Csaba püspökatya is tiszteletét tette. A versenyen három feladatsort kellett megoldanunk egy óra alatt. Jól megfontolt időbeosztással az első feladatsort 15, a másodikat 20, míg a harmadikat 25 perc alatt sikerült megoldanunk. A fogalommagyarázat tűnt a legnehezebb és legérdekesebb feladatnak is, mivel sok felkészülést és tudást igényelt. Az írásbeli feladatokat kis szünet követte, hogy előkészüljünk a színdarabokra.
Az aradi Szabadság-szobor Egyesület helytörténeti kiadványai sorában 2016-ban jelent meg az Arad halad című első kötet, amely a 19. század végétől a 20. század elejéig tárgyalja a város történetét, és amely Márki Sándor óta az első átfogó forrásmunka volt. Ennek a román nyelvű változatát tavaly augusztusban mutatták be, a fordítást Doru Sinaci jelenlegi alprefektus, az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtár korábbi igazgatója kezdeményezte.
Mi is a határtalan boldogság, és mi kell ahhoz, hogy átéljük? Milyen motiváció hajt egy háromgyermekes fogorvost a világ legnehezebb ultrafutóversenyeire? Hogyan egyeztethető össze a kemény versenyek világa a gyermekneveléssel és a hivatással? Melyek azok a mondatok, amelyekbe kapaszkodva a legmélyebb gödrökből is kimászhatunk? Az előadás végére talán mindenki közelebb kerül a válaszokhoz, miközben átkelhet pár sivatagon, és megjárhatja a jeges Antarktiszt is Lubics Szilvia segítségével.
Az aradi Szabadság-szobor húsz évvel ezelőtti újbóli köztéri állítása a román–magyar együttműködés jó példája volt, egyúttal megmutatta Arad európai szellemiségét, már Románia uniós csatlakozása előtt – hangoztatták a szónokok azon a szombat esti ünnepségen, amelyet az aradi Román–magyar megbékélés parkjában tartottak abból az alkalomból, hogy 2004. április 25-én ismét felavatták Zala György monumentális szoborcsoportját, az 1849.
A határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban pogány eredetű népszokás. Szent Márk napján (április 25-én) vagy egy ehhez közel eső napon tartják meg – de magának a szertartásnak nincs kapcsolata Szent Márk ünnepével –, ezért esett a választás a 27-i szentmisékre.
Elsőként Călin Bibarț aradi polgármester köszöntötte a jelenlévőket, felidézve, hogy a húsz évvel ezelőtti „feszült hangulat” után ma már „normalitás számunkra a szobor”. „Ebben a húsz évben többször, főleg március 15-én és október 6-án mi, aradiak, akármilyen nyelven is mondjuk a Miatyánkot, bebizonyítottuk, hogy mások vagyunk – mások számára követendő példa. Már az európai uniós tagság előtt bebizonyítottuk, hogy Európába tartozunk lélekben, gondolkodásmódunkban, a békés együttéléssel. Ez mindenki érdeme, minden aradié!
A belépés ezúttal ingyenes! További információ a 0753/109–610-es vagy a 0722/381–742-es telefonszámokon igényelhetők.
Szeretettel várják a magyarnóta-kedvelőket nemzetünk egyik legféltettebb kincsének, a magyarnótának és hű kísérőjének, a cigánymuzsikának fennmaradásáért szervezet Anyák-napi nótadélutánra.
A pályázatokkal együtt az összegyűjtött 8500 támogatói aláírást is átadták a választási bizottság tagjainak.
