Az aradi Alsótemető főbejárata | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából. A magyar és a román hősök emlékét ápoló illetékes szervek válaszaiból kitűnik:
a két fél nem tud dűlőre jutni, hol legyen a kolozsvári zsidó temetőből exhumált honvédek – az újratemetést felcímkézett zsákokban váró – földi maradványainak végső nyughelye.
A portál szerette volna megtudni: több mint négy évvel az aradi tárgyalások után hol tart a magyar központi katonametető létesítésének az ügye. 2021 áprilisában ugyanis Aradon folytattak megbeszélést a Magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) vezetői a kolozsvári magyar főkonzulátus munkatársai és Călin Bibarț aradi polgármester jelenlétében. A tanácskozás központi témája a magyar hősi temető helyszínének a kiválasztása volt. A magyar fél egy 900-1000 négyzetméteres telekre tartott igényt, hogy azon alakítsa ki az emlékhelyet.
A terv szerint több száz magyar katona földi maradványait helyezték volna örök nyugalomra Aradon, a csontokat több gondozatlan sírkertből gyűjtötték volna össze, s ide kerültek volna a kolozsvári zsidó temetőben kihantolt, az 1944 őszén a tordai csatában elesett több mint 90 magyar katonának a földi maradványai is.
A román illetékes hivatal, az ONCE 2019-ben kérte meg az aradi önkormányzatot, hogy az A1-es autópálya szomszédságában lévő Alsótemetőben bocsásson rendelkezésre egy parcellát, amire a helyhatóság hajlandósásgot mutatott, ezt követte a már említett 2021-es helyszíni találkozó. (Azért választották ezt a temetőt, mert ott már nyugszanak második világháborús román, magyar, szerb és szovjet hősi halottak.)
Az ONCE szerint a labda a magyar fél oldalán van. „A román fél megtette a szükséges lépéseket egy olyan földterület azonosítására, amelyet a magyar fél rendelkezésére bocsátanak a magyar katonák központi temetőjének kialakítása céljából.
Ennek eredményeként a román fél azonosított egy területet az aradi Alsótemetőben, és a javaslatot továbbította a magyar félnek, amelyet az illetékes magyar szerv elfogadott”
– írta válaszában a hivatal, hangsúlyozva azt is, hogy „amennyiben az újratemetés a másik szerződő fél államának területén történik, az érintett fél kizárólag egy előzetesen bemutatott és a másik szerződő fél által jóváhagyott projekt alapján járhat el.”
„Ezért a magyar katonák központi temetőjének kialakítását célzó projekt megvalósításához szükséges, hogy az illetékes magyar szerv benyújtsa intézményünk számára az elemzés és jóváhagyás céljából a technikai dokumentációt, amely a háborús temető kialakításának munkálataira vonatkozik. Mindeddig a magyar fél nem küldte el a technikai projektet a Románia területén nyugvó magyar háborús halottak központi temetőjének kialakítására” – közölte asz ONCE.
Az aradi polgármesteri hivatal sajtóosztálya kérésünkre közölte: „Valóban volt találkozó a magyar féllel 2021-ben, de utána a megbeszélések a magyar és román hősök emlékét ápoló állami hatóságok között folytak, az aradi polgármesteri hivatalhoz több információ nem jutott el ezzel kapcsolatban” – állt az üzenetben.
Honvédelmi minisztérium: nem megfelelő a helyszín
Időközben olyan – nem hivatalos – információt is hallottunk, miszerint a magyar fél elállt az emlékhely aradi létrehozásának tervétől, és ezt erősítette meg – egyben meg is indokolta – a magyar Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya által június 18-án elküldött levél.
„A magyar hadisírgondozásért felelős szervezet 2011 óta szorgalmazza egy központi vagy több regionális katonai gyűjtőtemető létrehozását Erdélyben. A magyar fél több helyszínre is javaslatot tett, azonban a román Nemzeti Hőskultusz Hivatal egyikhez sem járult hozzá.
A román fél által javasolt aradi Alsótemetőt a részletes szakmai elemzést követően nem tekinthetjük alkalmas helyszínnek, erről a román felet tájékoztattuk.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum álláspontja változatlan, célunk, hogy minden elesett magyar hős katona számára megadhassuk a nekik járó és méltó végtisztességet. Magyar részről, mint ahogy eddig is, nyitottak vagyunk további szakértői konzultációra” – olvasható a tájékoztatásban.
Felcímkézve várják a földi maradványok az újratemetést
A második világháború végén a Torda környéki csatákban elesett magyar katonák földi maradványait csaknem 2015-ben exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőben, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott. A Hargita Népe 2021-es cikke szerint székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető: korábban ugyanis két Maros megyei helyszín, Jobbágytelke és Mezőpanit is szóba került, mint a sírkert lehetséges helyszíne. Egyébként a kihantolt csontok jelenleg is a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra.
Hősi temetők jogállása
A Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal tájékoztatásul azt is közölte:
- a román és külföldi háborús sírok és emlékhelyek jogállását a 379/2003. számú törvény szabályozza, továbbá azok a kétoldalú kormányközi megállapodások, amelyeket Románia kötött azon országokkal, amelyek háborús halottjai Románia területén nyugszanak;
- a törvény 13. cikkének előírásai szerint Románia területén külföldi sírokat tartalmazó temetők vagy díszparcellák létrehozása azon a nemzetközi egyezmények alapján történhet, amelyeknek Románia részese;
Ha ilyen egyezmények nem állnak rendelkezésre, akkor a kormány határozata alapján történhet a létesítés. Ennek értelmében a román–magyar kétoldalú együttműködés a háborús sírok és emlékművek gondozása területén a két kormány között létrejött megállapodás alapján történik. Ez szabályozza a Romániában található magyar háborús sírok, illetve a Magyarországon található román háborús sírok jogállását.
A megállapodást 2008. március 6-án Bukarestben írták alá, és a román fél részéről a 300/2008. számú törvény révén ratifikálták. A kétoldalú egyezmény alkalmazásáért felelős szervek Romániában a ONCE, míg Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
A megállapodás szerint a szerződő felek kölcsönösen, ingyenesen biztosítják azokat a földterületeket, amelyeken a háborús sírok és emlékművek találhatók vagy létrejönnek. Továbbá, az új földterület kiválasztása, valamint a sírok és emlékművek áthelyezése kizárólag a másik szerződő fél jóváhagyásával történhet.
