Itt-Hon

– Mi adja az aktualitását a konzultációknak a pedagógusokkal?

A találkozón részt vesz Bogya Anna államtitkár, aki bemutatja azokat a támogatásokat, amelyek az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően az elmúlt két évben megkönnyítették a családok életét. 

A fórum keretén belül várják a résztvevők javaslatait és észrevételeit a családokat érintő problémák, nehézségek, valamint támogatások kapcsán.

A foglalkozást Lázár Julianna a Népművészet Ifjú Mestere, népi iparművész, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja tartja.

A résztvevők elsajátítják a tojás kifújásának fortélyait, a foltmentes tojásfestést. Megismerkednek a különböző tájegységeken alkalmazott motívumvilággal, és a berzselés, írókázás és karcolás technikával készítenek hímes tojásokat.

A konzuli napon beadhatók az egyszerűsített honosítási eljárással kérelmezett magyar állampolgárság-igénylések, útlevélkérelmek, adatlapok (születés, házasság, válás vagy elhalálozás bejelentése), valamint igényelhető az anyasági támogatás, babakötvény, névváltoztatási kérelem vagy estleges dokumentum bejelentése csere esetén.

A fizetett szolgáltatások, például útlevéldíj, névváltoztatási kérelem és válás bejelentése bankkártyás fizetéssel történik.

A vértanúk emlékművénél, a monumentális Szabadság-szobornál délután tartottak beszédeket és koszorúzást a hősök tiszteletére. A szónokok közül elsőként Călin Bibarț polgármester lépett mikrofonhoz, és a városban együtt élő nemzetiségek és felekezetek egymásra utaltságát, illetve együttműködését emelte ki. Szerinte a tősgyökeres aradiak – etnikai hovatartozástól függetlenül – mindig is megértették és elfogadták egymást.

„Ez a nap most is a szabadságot, a magyarok szabadságát, a tenni akarást szimbolizálja” – mondta. Szerinte 175 éve őseink megértették, hogy eljött a cselekvés ideje, megmutatták, hogy a változásra nem kell várni, hanem tenni kell, „amit lehet és érdemes a hazáért, a nemzetért, a magyar közösségért”, és ezt a példát kell követnünk nekünk is.

Az évek alatt 17 ezer darabosra bővült Ereklyemúzeum a budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum után a harmadik legnagyobb ’48-as gyűjtemény. Gyakorlatilag ez a mai Arad Megyei Múzeum elődje. Amikor 1913-ban megépült a Kultúrpalota, az Ereklyemúzeumot is átköltöztették, és az 1974-ben a raktárak mélyére száműzött relikviákból – köztük a 13 aradi vértanú személyes tárgyaiból több mint 40 év után, 2015-ben nyílt ismét állandó kiállítás.

A Március idusán című zenés, táncos műsort március 19-én, vasárnap 17 órától tekinthetik meg az érdeklődők a pécskai művelődési házban (a belépés díjtalan).

A műsor első részében a budapesti Sergő zenekar ünnepi koncertszínházi előadása látható, utána fellépnek a Búzavirág néptánccsoportjai (Bojtocska, Boglárka, Búzavirág), a Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület Pécska–Battonya Kölyökszínháza és a római katolikus egyházközség Angyalkürt gyerekkórusa.

Mivel ebben az időszakban kezdődik az első évfolyam beiratkozása a következő, 2023–2024-es tanévre, a leendő előkészítő osztályosokat és szüleiket várják a nyílt napra.

A forradalom és az Aradon kivégzett 13 honvédtiszt emlékének ápolására 1867, az osztrák–magyar kiegyezés után nyílt lehetőség. A közművelődés támogatására alapított Kölcsey Egyesület kezdeményezésére gyűjtést szerveztek egy ereklyemúzeum létrehozására, amit végül 1893. március 15-én nyitottak meg a színház második emeleti folyosóján.