A jelentkezési határidőig egyedül Veres Attila nyújtotta be pályázatát a polgármesterjelöltségre – közölte érdeklődésünkre Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. A honatya elárulta: többen javasolták a szövetségnek az üzletember személyét, ő pedig elfogadta a felkérést.
A 2024-ben tartandó négy romániai választásra vonatkozóan az RMDSZ külön-külön megállapodást kötött a két kisebbik erdélyi magyar párttal, nem született hárompárti egyezmény. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel, illetve Kulcsár-Terza Józseffel, az MPE megbízott elnökével írt alá megállapodást.
– Elkezdődött az aláírásgyűjtés a választásokra. Vágjunk hát a közepébe. Miért menjünk szavazni? Van tétje egyáltalán a június 9-i választásoknak?
– Nagyon röviden a tét, hogy magyaroknak legyen ereje és hangja itthon és Európában. Ezt akarja az RMDSZ, és csak mi akarjuk ezt! Aki június 9-én az RMDSZ-re szavaz, az a magyar összefogásra és a magyarok győzelmére szavaz.
– A járvány, majd a különböző válságok hatására megnőtt a bizonytalan és a reményvesztett embereknek a száma. Mit tud ezzel kezdeni az RMDSZ?
A választásokon való részvételhez 200 ezer támogatói aláírásra van szükség. Az RMDSZ Arad megyében a következő helyszíneken gyűjt aláírásokat:
Nyitvatartási program:
Nyitvatartási program:
A hatástanulmány alapján körülbelül 11 millió euróra rúgó beruházás részeként 1500 térfigyelő kamerát fognak beszerezni, amelyeket mesterséges intelligenciával vezérelnek majd. Ez lehetővé teszi a közterületen feltűnő gyanús elemek kiszűrését, a személyek és tárgyak, közúti akadályok felismerését, forgalmi dugók esetén a közlekedés optimalizálásának lehetőségét, a videofelvételek automatikus elemzését – ismertette hétfői sajtótájékoztatóján Călin Bibarț aradi polgármester.
Íme néhány érdekes kérdés, melyekre választ igyekszik adni Zolcer János újságíró legújabb, „Háború” című könyve, melynek bemutatójára március 22-én, pénteken 18 órától kerül sor az Arad-Belvárosi Református Egyházközség imatermében, a Deák Ferenc (Eminescu) utca 33. szám alatt.
„Most, amikor a világ egyre megosztottabb, a gyűlölet nő, a szélsőséges gondolatok és megnyilvánulások napi szinten elöntenek mindent, még fontosabb, hogy összetartozásunkat megerősítsük, együtt álljunk ki, és harcoljunk jogainkért, a szabadságért, a demokráciáért és a békéért” – mondta.
„A magyar nép megszokta, hogy a szabadságért harcolni kell, ezt viszonylag sűrűn csináltuk a történelmünk folyamán. Ami összeköti a történelmet Rudival, az a szabadságba vetett hit” – vont párhuzamot a beszédében Wittmann Rudolf és az 1848-as márciusi ifjak áldozatvállalása között Lehoczky Attila történelemtanár.
A 9-es, 10-es, 11-es és 12-es vonalon csak a Renaşterii utcai megállóig közlekednek majd a villamosok, onnan pótlóbuszok szállítják majd az utasokat.
A városháza sajtóosztályán nem tudták pontosan megmondani, hogy meddig tart majd a korlátozás, csak annyit közöltek, hogy „legalább két hétig”.
Az intézmény hétfői közleménye szerint február 29-én, lakossági bejelentés alapján szálltak ki a környezetvédelmi felügyelőség, az állategészségügyi igazgatóság és a megyei rendőr-főkapitányság emberei a Nagylak és Sajtény közötti helyszínre, ahol tíz sertéstetemet és két szarvasmarha tetemét találták meg három gödörben elásva. Az oszlásnak indult maradványokból mintákat vettek, amelyeket Bukarestbe küldtek vizsgálatra, az eredmény pedig két napja érkezett meg: bebizonyosodott, hogy az állatok afrikai sertéspestisvírussal fertőződtek meg.
