Itt-Hon

A tanintézmény előkészítő osztálytól nyolcadikig nyújt képzést, méghozzá három tagozaton: román, magyar és német osztályok működnek benne. A magyar családok mellett sok vegyes házasságban élő szülő választja a magyar oktatást a gyermekének, mert a magyar állami támogatásból biztosított délutáni foglalkozás, a magyar iskolabuszhálózat megnövelte a magyar oktatás presztízsét – nem beszélve arról, hogy a tanulmányi eredmények sem maradnak el a nagyobb iskolák diákjainak eredményeitől.

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) sajtószóvivője, Alin Şerbănescu szerint az eljárásban részt vevő vállalatok pontosításokat kértek, ezért függesztették fel a közbeszerzést, és amint tisztázzák a helyzetet, az eljárás folytatódik. Ugyanakkor az 1-es szakasz esetében egy óvást is benyújtottak – tette hozzá. A szóvivő ugyanakkor kizártnak nevezte, hogy emiatt hónapokig csússzon az eljárás, szerinte „egy, legtöbb két héten” belül rendeződik a helyzet.

Az Arad Megyei Prefektúra közleménye szerint az év elejétől április 10-ig 379 megbetegedést jegyeztek a megyében, de ami szembeötlő, hogy ebből 203 az utóbbi 18 napban történt. Legutóbb 2016-ban és 2017-ben volt ehhez foghatóan magas (sőt, magasabb) a kanyarós esetek száma: 553, illetve 527 fertőzöttről tudtak. Azóta egyszer sem haladta meg a 15-öt a nyilvántartott kanyarósok száma, mi több, 2018-ban és 2022-ben egyetlen megbetegedést sem jelentettek – összegzett a megyei kormánymegbízott hivatala.

Az 5–12. osztályosok számára szervezett versenyen 19 megye több mint 250 diákjai vesz részt, és mintegy száz pedagógus működik közre. Az Arad Megyei Tanfelügyelőség közleménye szerint a hivatalos megnyitót a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem campusának dísztermében tartották csütörtökön, az ünnepélyes díjkiosztót pedig vasárnap 9.30-kor szervezik meg az Aurel Vlaicu Egyetem Aula Magna-termében.

A gyászhírt az RMDSZ Arad megyei szervezete osztotta meg a közösségi oldalon, és érdeklődésünkre megerősítette Andó László kisiratosi alpolgármester, Almási Vince jó barátja, egykori tanítványa is.

A partiumi és bánsági határmenti munkavállalók miért másodrendű európai polgárok? Miért kell nekünk még mindig sorban állnunk a határon? Miért nem ér ugyanannyit a székely gazda munkája, mint a francia gazdáé? Miért pont az őshonos kisebbségek védelme ügyében fogy el az európai szolidaritás és a kisebbségek támogatási szándéka? 

A magyar határ menti, 1500 lakosú, több mint 80 százalékban magyarok által lakott Arad megyei települést 1968-ban, a romániai közigazgatási átszervezés során csatolták a hét kilométerre lévő Kürtöshöz. A helyiek 36 évig úgy érezték, mostohagyerekként bánnak velük, az infrastruktúrát elhanyagolták, a középületek állapota leromlott.

A munkálatok egyik hitelezője a Darmstadti Bank volt, kivitelezője egy építkezési magántársaság. Végül 1870 nyarán jutottak dűlőre a földtulajdonosokkal az építkezési területek megvásárlásáról, de a munkálatokat tovább késleltette a kedvezőtlen időjárás.

Ez megnyitja az utat afelé, hogy mielőbb civil használatba adják a 18. századi műemléképületet.

„Ez a magyar összefogás listája, amelyet minden magyar magáénak érezhet” – idézte Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a szövetség közleménye. A SZÁT döntése után a szövetségi elnök kiemelte: 2024 sorsdöntő év, a nagy változások és fontos választások éve. „Miközben a világ átalakulóban van, mindenhol sok a bizonytalanság, és a jövő kiszámíthatatlan, Bukarestben káosz és kapkodás uralkodik, Brüsszel nem az unió polgáraival foglalkozik.